A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Fügedi Márta: A miskolci polgárok 18. századi lakáskultúrájához

1. kép. Festett fogas, 1773. Felirata: NEMES BAJKOR JÁNOS ÉPÍTETTE ANNO DNI1773. (Herman Ottó Múzeum Néprajzi Gyűjteménye, ltsz: 82.10.1.) amit még figyelembe vettek, alkalmanként változhatott. Korlátot jelent az is, hogy a felsorolt tárgyakat nem tudjuk minden esetben magunk elé képzelni és beazonosítani. A leírások részletessége és szakszerűsége is változó. Sokszor csupán a tárgy puszta megnevezésére szorítkozik, máskor egy-egy jelző ad utalást a tárgy milyenségére, állapotára, értékére, amelyből azonban sem a tárgy teljes megjelenését, sem a funkcióját nem rekonstruálhatjuk biztonsággal. Gyakran még az azonos kifejezésekhez sem lehet egy meghatározott tárgyformát rendelni, mert a szavak egy tárgytípus több változatát is jelölhették. Az összeírások, leltárak ritkán adnak információt arra vonatkozóan is, hogy a számba vett tárgy milyen eredetű, honnan származik. Az egyes tárgyak készítésés beszerzésmódja és forrása ugyanis további adatokkal szolgálhatna annak származására, minőségére, értékére nézve is.

8 Bár a kutatásnak nem elsődleges célja, mégsem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy az összeírásokból kiolvasható a korabeli város házviszonyainak vázlatos képe, a lakóházak színvonala is. 1786-ban a József császár féle népszámlálás 2400 házban 3000 családot és 13 000 lakost írt össze.

9 Marjalaki Kiss Lajos kutatásaiból tudjuk, hogy ezt követően, 1793-ban házlajstromot készítettek a városban, mely szerint a házak 90%-a még favázú sárház, paticsház volt. Ugyanakkor a belváros utcáin egyre sűrűbben állottak a „szép barokkos kapuboltozatú földszintes kőházak", mint a városiasodás bizonyítékai. Elvétve emeletes házak is megjelentek már, elsősorban fogadók, bár már 1702-ben a város első teleklajstroma rögzíti a Dőry-házról (Rákóczi u. 2.), hogy „felház".

10 Az összeírások azt is bizonyítják, hogy Miskolcon a pincék száma szinte megegyezett a lakóházak számával. A pinceépítmények fontosságát a miskolci polgárok életében igazolja az is, hogy a vizsgált összeírásokban is rendszeres az utalás a pincékre, „kő lyukakra." A leltárak adatokkal szolgálnak a házak belső tagolódásáról is. 1765-ben pl. egy tekintélyes szűcsmester, a 17 miskolci szűcs közül az adózásban negyedik Pepik Márton Piac utcai házának tagolódása a következő volt: Ház, Pitvar, Komora alápincézve, s