A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Seresné Szegőfi Anna: Miskolc reformkori társadalma

reformkor elején beengedi a gyűlésterembe a hallgatóságot, sót bizonyos fajta jogokat ad a nemteleneknek.

12 Tudunk arról, hogy tanácskozási jogot kapnak a jegyzőkönyvben „honoratiorok"-nak nevezettek. A Szűcs napló 1841-es bejegyzése fel is sorolja a honoratiorokat: ügyvédek, orvosok, sebészek, gyógyszerészek, tudományos akadémiák tagjai, a tanítók, a papok, a jegyző, az elemi iskolai tanító és az urasági tiszt. Ez utóbbi kettőnek nincs tanácskozási joga. A városi tanács összetételének kutatása is tartogat néhány érdekességet, utalnék csak két tényre: az egyik, hogy az említett honoratiorok közül a papok elsőként, kiemelten kapják meg a tanácskozási jogot - mi okból? A másik, hogy az elemi iskolai tanítók és az urasági tiszt vajon miért nem tanácskozhat? A kérdéseket sorolhatnám tovább. A feladatokat ismerjük, szeretném remélni, hogy a források és a kutatási lehetőségek vázlatával a megoldáshoz tudtam segítséget adni. SERESNÉ SZEGŐFI ANNA JEGYZETEK 1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (a továbbiakban: B.-A.-Z. mLt.) IV. 5()l/i. J. A levéltárban őrzött összeírások katalógusa nyomtatásban is megjelent: Borsodi Levéltári Füzetek 1. Feudális kori összeírások a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban Miskolc, 1971. 2. B.-A.-Z.mLt. IV. 501/h. 3. A Szendrei János könyvében említett limitáció levéltári jelzete: B.-A.-Z.mLt. IV. 501/e. 1314/1813. A levéltárban található limitációk katalógusa nyomtatásban is megjelent: Borsodi Levéltári Füzetek 12. Árszabások a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban 1625-1849. Miskolc, 1980. 4. A korszak irataihoz készült iktatókönyvekben igen jól megfogalmazott tárgy megjelölést használtak, így az iratok hiánya esetén is lemérhetők a tendenciák. A kutatóknak azt is figyelembe kell venni, hogy Miskolc város iratai mellett a vármegye irataiban is találhatók igen szép számmal adatok. Az említett városi segédkönyvek levéltári jelzete: B.-A.-Z.mLt. IV. 1501/e. 5. B.-A.-Z. mLt. IV. 1501/e. 1702/1838, 1063/1840, 1165/1841. 6. A miskolci közlekedés történetéről, a használt forrásanyagról ld. Seresné Szegőfi Anna: Adalékok Miskolc város közlekedésének történetéhez. Miskolc, 1988. 7. A koldulás rendeletéről külön kiemelt iratcsomag található a levéltárban: B.-A.-Z.inLt. IV. 1501/j. 8. A kutatáshoz segítséget ad a reformkori országgyűlések borsodi iratanyagáról megjelent kiadvány, melynek célja a válogatott forrásközlés mellett, valamennyi vonatkozó irat jelzetének közlése: Borsod vármegye képviselete a reformországgyűléseken. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek 21. Miskolc, 1987 9. A levéltárban elkészült és kiadásra vár a megyei és városi egyesületek katalógusa. Az adatokat a katalógushoz készült adatlapokról válogattam. Az egvesületi iratanyag külön gyűjteménv a levéltárban: B.-A.-Z.mLt. IV. 1925. 10. B.-A.-Z. mLt. IV. 758. 94/1867. Hasonlójellegű kimutatás készült 1897-ben: B.-A.-Z. mLt. IV. 1905/c. 6459/ 1897. 11. B.-A.-Z.mLt. IV. 1906. 1795/1944. 12. A közgyűlés összetételét, működésének jellemzőit összefoglaló ún. ügyrendet felkutatni eddig nem sikerült. Ennek hiányában egyetlen kutatási módszer célravezető: a tanács valamennyi jegyzőkönyvének részletes elemzése.