A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Seresné Szegőfi Anna: Miskolc reformkori társadalma
polgárosodást jellemző intézményekkel. Legfontosabb kérdés ebben a korszakban a Major utcai tudóstársaság problematikája. Újra és újra meg kell próbálnunk megbízható adatokat felkutatni erről az egyesületről: kik voltak ők és mit akartak. A másik fontos, meghatározó szerepet játszó egyesületünk a Nemzeti Kaszinó. Alakulásáról, működéséről számos adatot ismerünk és ennek ellenére elmondanék néhány új adatot, hogy bizonyítsam: van még kutatnivalónk az egyesületekről. 1 ' 1867-ben a megye császári biztosa elkészített egy kimutatást a reformkorban működött egyesületekről. 1,1 Nem kell hosszan elemeznem, hogy a kimutatás mi célból készült, az bizonyos, hogy az adminisztratív beavatkozás, az esetleges „árulás" felderítése a forrás hitelességét bizonyítja számunkra. E kimutatás szerint a Nemzeti Kaszinó alakulási éve 1832. Előkerült az 1846. évi tisztikari névsor is: elnök: Szemere Bertalan, igazgató: Kun Lajos, jegyző: Apostol József, választmányi tagok: Gróf Keglevics Miklós, báró Vay Lajos, Szepessy László, Dominkovics Lajos." Az egyesületi élet kutatóinak figyelmét szeretném felhívni arra a tényre, hogy az egyesületek működését egészen 1950-ig több ízben felülvizsgálták. A felülvizsgálat során keletkezett iratanyagból igen sok, eddig hiányzónak hitt alapirat került elő. Igen jó forrásanyag az egyesületek között keletkezett iratcsomag. Ugyanez az 1867-es kimutatás a Nemzeti Kaszinó mellett felsorolja a miskolci polgáregyletet, megnevezve pontosan az alakulás dátumát: 1837. március 20. Szendrei János ennek az egyletnek az alakulását ugyancsak napra pontosítva 1837. június 2-re teszi. Ugyanarról az egyesületről van szó, ezt a cél megszövegezése világossá teszi, meg kellene állapítanunk, melyik a helyes dátum. Ami az egyesület célját illeti, az 1867-es kimutatás megfogalmazásában hangsúlyosan szerepel, hogy „menten minden politikai iránytól". Igen érdekes kutatási téma, hogy a politikamentesség a reformkorban került az alapszabályba, vagy csak 1849 után, s ha 48 előtt, akkor mi okból? Nem sorolom tovább a kérdőjeleket: van belőlük elég, ha tisztán akarjuk látni az egyesület működését, mindennapjait. Az említett két meghatározó egyesület mellett további egyesületek működésére is találunk megjegyzéseket különböző forrásokban, ezeknek az adatoknak is utána kell néznünk. 1844-ben szerepel Szűcs Miklósnál egy bejegyzés, miszerint Miskolcon egy „hangászati pártoló" egyesület alakult, amely meghívta Lisztet, aki csak azért nem érkezett meg, mert megkésve kapta meg a meghívót. Részletes kutatást kell végeznünk e „hangász pártoló" egyesületre vonatkozó adatok feltárására. Az egyesületek kutatóinak figyelmét szeretném felhívni arra, hogy a korszak elnevezései sok esetben igen zavaróak. A tűzkáfbiztosítók, az árvízkárosultak javára gyűjtők, a betegbiztosítók, a kiegyezés után bizonyíthatóan gazdasági tevékenységet folytató segélyegyletek. A reformkorban ez nem ilyen egyértelmű, még a tűzkárbiztosító részvénytársaságnak is voltak egyesületi jellemzői az alakuláskor. Az egyesületek témakörben a legnagyobb fehér folt, az asszonyegyesületek története. A kezdeteket az egyházaknál kell keresnünk, a legelső leány- és asszonyegyesületek kizárólagos célja a hitélet ápolása. A reformkorban ezek a hitéleti egyesületek kizárólagos célja a hitélet ápolása. A reformkorban ezek a hitéleti egyesületek világiasodnak. karitatív célokat tűznek zászlójukra. Fel kell kutatnunk azokat a női egyesületeket is, melyek már nem tartoznak az egyház fennhatósága alá, céljuk a karitatív tevékenység mellett az oktatás és a művelődés. Ezeknek a női egyesületeknek a létét bizonyítja a nők részvétele a védegyleti mozgalomban. Végezetül szeretnék még néhány szót szólni arról, hogy az igazgatásban, ami a városi élet egyik középpontja volt. milyen jelei mutatkoznak a polgárosodásnak. Tóth Péter kollégám már beszélt arról, hogy a miskolci tanácsnak milyen jellegzetességei vannak, én ezúttal egyetlen tényre szeretnék utalni. Miskolc nemesi közgyűlése már a
