A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Dobrossy István: Kereskedő csoportok, családok és dinasztiák Miskolc társadalmában a 18. század elejétől a 19. század elejéig

Második megállapításunk, hogy már ennyi családnál is érzékelhető a rendkívüli társadalmi különbség, egy nagyfokú szóródás az ún. presztízsskálán. A leggazdagabb miskolci zsidó (Isaac Moyses, később Izsák Mózes) az összeírás 1. pontjában, a következő kondícióval bír. Családi viszonyai: nős, 2 gyereke, 1 cselédje van, Magyarországon született. Lakhelye, állapota: Háza van Csabán Janka Péter fundusán, Miskolcon pedig Abádi Mihály telkén lakik. Közadója: Hadi adó 12 frt. 4 kr., házi adó 1 frt. 46 kr., türelmi adó 5 frt. 36 kr. és rendkívüli adó 24 kr. Privát adója: Abádi háza után fizet 25 frt. 30 kr., bérelt pincéje után 5 frt. 6 kr., a sakternek 8 frt., a tanítónak 12 frt., a csabai korcsma után az uradalmi bérlőnek, Bárány Jánosnak 60 frt., a csabai ház telke és korcsmája után Janka Péternek 6 frt. 48 kr., a cselédnek pedig 12 frt. összeget. Évi jövedelme: a vászonnal házaló kereskedésből 100 frt., bőrkereskedésből 200 frt., 7 gönci hordóban van kóser bora, amelynek értéke összesen 60 frt. Az Aszalay-korcsma 40, a csabai telek bormérése 20 frt-ot jövedelmez. Ezüst eszközeinek értéke 20 frt., a házi bútoroké, eszközöké, ruhaneműeké 150 frt. Azon kevesek közé tartozik, aki tehenet is tart. Az évi tiszta jövedelmét 360 frt.-ban állapítják meg. A közösség átlagos anyagiakkal bíró tagja (az össszeírásban 11. sorszámmal szerepel) Jeremiás Baruch. Családi viszonyai: nős, felesége és 5 gyereke van. 1750-től él Magyarországon. Lakhelye: Kalló Gábornál lakik, Dolanszki András telkén. Köz-adója: hadi adó 5 frt., házi adó 1 frt. 12 kr., türelmi adó 2 frt. 20 kr., rendkívüli adó 10 kr. Privát adója: házbér 20 frt. 24 kr., sakter 7 frt., tanító 20 frt., a miskolci szabó céhnek (!) 8 frt. Jövedelme: szabómesterségből származik, s évi összege 150 frt. Vagyona bútorokban és egyéb ingóságokban 80 frt. A kommunitás néhány tagját már a sokoldalú kapcsolat kialakítása és tartása, a ház- és földszerzéstől elzárva a pénzfelhalmozás (kezdeti foka) jellemzi, amely később a felhalmozott tőke forgatásában ölt testet. Az alapját látjuk annak, hogy „a zsidó vállalkozók szinte rákényszerülnek arra, hogy felhalmozott tőkéjüket ismét üzletbe fektessék, bővítsék és új ágakra terjesszék ki vállalkozói tevékenységüket."

29 Falk Lőbl pl. itt született, nős, egy gyermeke van, s két cselédet tart. Muraközi György telkén lakik. Az általa fizetett közadó összege 27 frt. 54 kr. Privát adója ennek hatszorosa. A ház és a pince bérleti összegét Nádudvarra küldi, mert a tulajdonos ott lakik, de Miskolcon is van háza, telke. Fizet a tanítónak, a sakternek, a szolgálónak, s gyaníthatóan számottevő borkereskedő, mert másik pince után is fizet bérletet. Jövedelme a „jövevény" külföldi zsidó kereskedők ügyintézéséből származik, akiket - az összeírás megjegyzése szerint - pénzzel is segíteni szokott. Áruközvetítéssel is foglalkozott, de ettől eltiltották. Közvetlen kereskedést így nem űz, viszont társa van a cégben. Az összeírás idején tőkepénze 600 frt., ezüstkészletének értéke 600 frt., ingóságainak összege pedig 100 frt. volt. Az egy évvel későbbi összeírás néhány vonatkozásában kiegészíti az 1774. évit. A conscriptio a családfő és az anya nevét tünteti fel, a 16 éven aluli és felőli gyerekek számát nemek szerint, a cselédek számát vallás szerint is (az egyes háztartásokban van keresztény cseléd), ha volt, jegyzi a házat és boltot, az esetleges állatállományt. Részletes leírást ad a foglalkozásról, a jövedelemről és az adózás módozatairól. Alábbiakban a foglalkozás rovat megjegyzéseiből néhányat emelek ki, hogy általános megállapításokat lehessen tenni. A közösség tagjainak fele kereskedő. Van közöttük, aki „mindenféle aprósággal", más háztartási eszközökkel, fűszerfélékkel, vagy éppen komlóval kereskedik. Gyakori a bőr- és a borkereskedő, van aki mindkettőt csinálja, vagy textillel, bőrrel, borral egyaránt foglalkozik. Házalók, szekerezők és bolti kereskedők, szatócsok élnek egymás mellett. A kézműves ipart a szabó, a festő és a mészáros képviseli. Van olyan, ki koldulásból tartja el családját, „kézimunkás" megjelölést kapnak hárman. (Ez valószínű arra utal, hogy mindenesek, mindenféle munkát elvégeznek.) „Ba-