A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Dobrossy István: Kereskedő csoportok, családok és dinasztiák Miskolc társadalmában a 18. század elejétől a 19. század elejéig

II. A zsidó kereskedők megjelenése és térhódítása A kutatások jelenlegi stádiumában a legfontosabb megállapítás: a zsidók miskolci megjelenésére, tevékenységére lényegesen kevesebb adat utal, mint a görögökére. Nem maradt meg úgy a hitközség irattára, mint a görög kompánia esetében. A levéltárban őrzött anyagban is több nagyságrendi a különbség. A város történetével foglalkozó kutatók kiemelik, hogy a görögök elnyomták a zsidókat, s amíg nem kezdődik el a kompánia belső bomlása, a 19. század második-harmadik évtizedéig, esélyük sem volt az érdemi vetélkedésre a kereskedelem különböző területein. Ezt követően viszont térhódításuk rendkívül gyors, a görögök viszont észrevétlenül szorulnak háttérbe, címet, rangot, birtokot vásárolva a kereskedelemben felhalmozott tőkéjükön. A kutatás során két nagyon fontos, eddig ismeretlen összeírás került elő, az egyik 1774-ben, a másik 1775-ben készült.

28 Jelentőségüket növeli, hogy egymást kiegészítik, s nagyon jól összehasonlíthatók az ezt megelőző évtizedek egyedi, elsősorban peres iratokból kihámozható adataival. Az 1793-as görög összeíráshoz lehet hasonlítani, azzal a különbséggel, hogy itt két évtizeddel korábbi, teljesebb képet kapunk a kommunitás kondícióiról. 1774-ben a megyében 281 zsidó családfőt, 310 fiú és 275 leánygyermeket, valamint 61 férfi és 51 nő cselédet írtak össze. Közülük mindössze 24 rendelkezik saját házzal, s kettőnek van boltja. Ugyanekkor Miskolcon 23, Mindszenten 1 családfő volt, közülük 23 nős, gyermekes, egy pedig özvegy. A közösség száma a rabbival és két tanárral 105 fő. A családfők közül már Magyarországon születtek 16-an, a többiek betelepülők, 1714-1762 között jöttek magyar földre (de ez jelentheti Miskolcot is). Ez a legkorábbi zsidó családnévegyüttes, felsorolásuk ezért jelentős (zárójelben feleségeik nevét jegyzem): Falk Lobi (Rosina Markus), Juda Lőbl (Susanna Moyses) Moyses Lőbl (Elkele Shuszter), Jacobus Hersch (Susanna Lőbl), Sámuel Jacob (Sára Lőbl), Sámuel Lőbl (Rosina Sámuel), Lőbl Moyses (Fíenos Sámuel), Zelman Lőbl (Hendl Hiskiás), Jeremias Baruch (Esztera Markus), Volfgang Hersl (-), Kálmán Ábrahám (Katalin Israel), Ábrahám Áron (Judith Michl), Moyses Jacob (Elisabeta Paul), Ábrahám Lőbl (Magdolna Joseff), Joel Hersehl (Sara Isaac), Salamon Lőbl (Sara Sámuel), Hersl Jakob (-), Anna Lőrincz (-), Isaac Moyses (-), David Heczko (Sara Abraham), Jacobus Marcus (Ráhel Salamon), Éliás Joseff (Marianna Volff), Marcus Hersehl (Cathar Adam), Antsl Simon Vinner (Sara Mendl). Az összeírásbői első megállapításunk az, hogy valamennyi család miskolci polgár, vagy a diósgyőri koronauradalom telkén lakik. Az összeírás azt is megnevezi, kinek a telkéről, házáról van szó. Pl. : Izsák Moyses az egyetlen, akinek háza van Csabán, Janka Péter fundusán. Sárral tapasztott, egyszobás építményről van szó, amelynek alapterülete 2x2 öl. Miskolcon Abádi Mihály telkén lakik, s annyi bérletet fizet évente, mint amennyi saját házának értéke. Simon Jakab, akinek ötvös(!) a mestersége, a 1755-től él Magyarországon feleségével és 7 gyerekével, a diósgyőri koronauradalom korcsmájában lakik. Joel Hersehl szintén uradalmi telken, Huszár István házánál telepedhetett le. A mindszenti Salamon Lőbl, aki már Magyarországon született, s két cselédet is tartott, Miklós Pálnál, a tapolcai apátság telkén lakik. Házbére, s az apátságnak fizetett árenda évi jövedelmének 1/5-öd részét teszi ki. Egy-egy portán általában egy-egy család talált helyet, de van olyan miskolci telek, ahol öt zsidócsalád lakik. Az 1774. évi összeírás világosan mutatja, hogy a zsidók nem szerezhetnek ingatlant, sőt még föld (rét, szántó, szőlő) bérletre sincsen példa. Miskolcon az apátsági és uradalmi birtokon fogadják be őket, vagy valamelyik miskolci polgár telkén és házánál kaphatnak időleges szállást.