A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Dobrossy István: Kereskedő csoportok, családok és dinasztiák Miskolc társadalmában a 18. század elejétől a 19. század elejéig

Kereskedő csoportok, családok és dinasztiák Miskolc társadalmában a 18. század elejétől a 19. század elejéig Az első magyarországi népességösszeírást három évvel megelőző, az 1783-as állapotot rögzítő felmérést Marjalaki Kiss Lajos már publikálta, értékelte.

1 Ebből megtudhatjuk, hogy a város lakossága 12 867 fő. A felekezetek szerinti összesítés 210 nem egyesült görögöt, 124 férfit és 84 nőt, s két pópát jelez. A számunkra fontos felnőtt férfiak száma 84. Nyolcvankét zsidó van a városban, s közülük a felnőtt férfiak száma 30 fő. Újdonságot jelenthetnek az idegen illetőségű lakosok, hiszen számuk több, mint félezer, s közöttük a felnőtt férfiak 262-en vannak. Más szempontok érvényesültek az 1786-os összeíráskor, de bizonyos adatok hasonlóságot mutatnak.

2 Az összlakosság száma 13 402 fő. Ez 2414 házban lakó, 3083 családot jelent. Az itt tartózkodó idegenek száma 900, a távollévőké pedig 213 fő. Az összes család között mindössze 35 a zsidó, ami nem jelent különösebb figyelmet érdemlő változást, növekedést. A nem egyesült görögök számát (tehát akik valójában a görög kompániát, majd a belvárosban kialakuló kolóniát jelentik), pontosan nem ismerjük. Érdekes lehet odafigyelni a nemesek és polgárok csoportjára, hiszen innen kerülnek ki azok a családok, akik dinasztiát alkotva uralják majd másfél-két évszázadon át a várost. (Vagy éppen legendává válnak, mint a búzakareskedő Bató család, ahol a köztudatban való megmaradás alapja éppen az örökölhetőség lehetetlenné válása volt.) Ez tehát egy keret a 18. század vége felé, s ezen belül szükséges megtalálni görög kereskedőink helyét, akik időben és kereskedelmük irányultságában (kereskedésük tárgyaiban, áruiban) is különböznek a zsidó kereskedőktől, hasonlóság van viszont módszereikben, kapcsolatrendszerük kiépítésében, amellyel hasonló célokat is valósítanak meg. Az általam elemzett időben a görögök szerepe meghatározó, így ez a tanulmányon belüli arányokon is érződik majd. A zsidóság szerepe a görögök visszavonulásával párhuzamosan növekszik, majd teljesen felváltják őket, de ez még nem jellemzi vizsgált korszakunkat. A jelen feldolgozás harmadik része a dinasztiákat alapító nemes vagy polgári családok történetével foglalkozik. Minden bizonnyal itt fogalmazódik meg a legtöbb kutatási feladat, jóllehet többé-kevésbé ismerjük azokat a családokat, amelyek kereskedelmi tevékenységét és társadalmi szerepét teljes történetiségében kell feltárni. /. A görög kereskedő kompánia és a városi társadalom A legfontosabb arra válaszolni - hiszen ismerjük, hogy mint gyűjtőfogalom alatt milyen népelemeket értettek és értünk rajtuk Magyarországon és tágabb értelemben a Kárpát-medencében - hogy kik jönnek Miskolcra, hogyan, mikor keverednek az itteni társadalmi életbe, s hogy fogadja, vagy éppen viseli el őket a város, s persze a diósgyőri koronauradalom. 1770/1778 között folyt a vita Mindszent, Tapolca és Görömböly jövedelmeinek