A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Bencsik János: Miskolc társadalma a török hódoltságot követő évtizedben (1688-1703)

köböl Búzának Regestuma" címmel jelzett, az előzőekben már leírt, hosszúkás alakú 21 folioos porciófüzetke. Ebben is a város élelemterhét, búzafizetési kötelezettségét vetették ki, összege a címzés tanúsága szerint - 279 köböl volt. S számításaim szerint ez alkalommal is „szapu"-ban vetették ki a terményporciót. Ennek megállapításához azonban tennünk kell egy kis kitérőt, éspedig, ha a köböl korabeli térfogatát 93,12 liternek elfogadjuk, a szapu térfogatát pedig 37,4 literben határozzuk meg, akkor a névsor végén szerepeltetett, feltehetően szapuban megadott 694 1/2 mérték nagyjából egyenlő a kivetett 279 köböllel.

9 3. táblázat: Az nemes vármegyéiül Miskoltz várossára felvetet 279 köböl Búzának Regestuma 1794 Csoportok a porció mértéke szerint Fő %-ban Búza tömege* szapuban 0 52 7,53 1/4 204 29,56 51 1/2 109 15,94 54,5 3/4 66 9,56 49,5 1 45 6,52 45 1 1/4 50 7,24 62,5 1 1/2 45 6,52 67,5 1 3/4 9 15,75 2 32 64 21/4 2 4,5 2 1/2 11 27,5 3 24 72 31/4 3 9,75 3 1/2 8 28 4 13 52 41/2 2 9 5 9 45 6 5 30 7 1 7 Összesen: 690 100,00 694,5 (Megjegyzés: *a szapu térfogata ebben az esetben 37,4 literre tehető. A köböl térfogata 93,12 liter. Mivel átszámítottuk a kivetés mértékét szapuba, lehetőség nyílott az összehasonlításra is. Vö. 1. sz.) Az 1694-es (3. táblázat) búzakivetés 25 köböllel meghaladta a korábbi, 1688-ast (1. táblázat). Hogy ennek mi lehet az oka? Talán az adóterhek fokozódása, vagy a város lélekszámának növekedése? Vagy egyszerűen a kivetés nem egy tételben történt volna? Mindenesetre az összeírt családfők (háztartásfők) száma közötti különbségek oly csekélyek, hogy azok elhanyagolhatók. A táblázatból kiolvasható, hogy 1694-ben jobban megosztották a terményporció terhét. 1688-ban 617 főre (88,52%), 1694-ben 638 főre róttak ki terhet (92,46%). A teherkivetés utóbb, 1694-ben differenciáltabb elosztási rendet mutat. Egyértelműen utal erre a tényre az elaprózott mértékrendszer is. Bizonyára a város vezetése igyekezett ezzel is jobban alkalmazkodni az egyes háztartások teherbíróképességéhez. Elég, ha egy pillantást vetünk a táblázatra (3. sz.), a mértékosztás kimódolására. Ennek során az 1 szapu alatti tételezések aránya ekkor 61,58%, az adófizetőknek több mint a fele viszonylag alacsony termékmennyiséggel adózott. Talán nem lényegtelen, hogy ekkor nem szerepelt az árpa a jegyzékben.

10