A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Gyulai Éva: Miskolc szőlőbirtokosai a 14-16. században
bemutat egy 1550-ben kelt oklevelet (privilégiâtes, alias certas litteras), amelyben thamaszi Egri Gábort vezetik be több tapolcai szőlő birtokába (introductione egregii quondam Gabrielis Egri de Thamasz in dominium certarum vinearum).™ A vár zálogbirtokosai és családtagjaik is szerepelnek a 16. század második felében Miskolc nemesi birtokosai között. így Balassa Zsigmond 1550-ben 4 miskolci és csabai szőlőjét adja zálogba ruszkai Dobó István egri várkapitánynak és az egri kanonoknak. 61 1560-ban Forgách Simonne Pemflinger Katalin Szent György-hegyi szőlőjének eladásáról tudunk. 62 Ezek a szőlők bizonyosan kilencedmentesek voltak, hiszen a zálogbirtokos földesurak jogában volt a szőlőbirtokok libetálása, vagyis a jobbágyszolgáltatás alól való felmentése. A zálogbirtokosi korra esik néhány miskolci polgár nemesítése is, így a dézsmajegyzékek szerint legnagyobb szőlőbirtokkal rendelkező Gombos Pál, Szabó János deák a nemesek közé emelkednek. János deák szőlőit Fánchy Borbála felmenti a földesúri szolgáltatások alól, és mások is hasonló kiváltságokban részesülnek. Ha azonban a libertálás nem történik meg, és a nemesek nem nemesi telken élnek, nem számíthatnak a kötelezettségek eltörlésére, amint ezt több miskolci nemes kérésére válaszolta a kamara az 1560-as években. 63 Hogy a nemesek dészmakötelezettsége nem volt mindig egyértelmű, igazolja, hogy 1594-ben a dézsma fizetését Miskolc, Diósgyőr, Vámos és Sajó-Szent-Péter határában 17-en megtagadják, annak ellenére, hogy jobbágyföldet művelnek. 64 Tudunk olyanról is, s ez Hevesi Mihály protestáns prédikátor, aki szőlő- és más adományt kap a zálogbirtokos Balassánétól - ezekre szabadságot/libertálást is (in sempiternum libertantes et eximentes eosdem...a solutionibus nonarum vini). h5 Rá nem sokkal Hevesi Mihály nemeslevelet is szerez az uralkodótól, melyet ma a Megyei Levéltár őriz. 66 A libertatio vagy exemptio (a földesúri szolgáltatások alóli felszabadítás vagy kivétel) jogi aktusán kívül Hevesi Mihály adománylevele arra is jó példa, hogy az ő esetében is együtt szerepel - a pincékkel ellátott - főutcái curia és szőlő birtoklása, amely jellemző a késő középkori miskolci bortermelő elitre. A város központjában lévő ház segítségére lehetett tulajdonosának a bor tárolásán kívül annak gyors értékesítésében is. 1563-ban a Piac utcán és környékén már 17 nemesi ház-curia van. Ezek közül kettő a tapolcai apátságé ill. a pálos barátoké, a többi között pedig ott találjuk a zálogbirtokos család tagjait és kivételezettjeit, valamint ott bír cuirát nemes Szerafi Kristóf, és a nemrég nemességet szerzett miskolci szőlőbirtokos Gombos Pál és Máté Ambrus is. 67 A 16. század második felében a gazdasági emelkedés mellett társadalmi kiváltságokhoz is jut - mint láttuk - néhány miskolci polgár. Ez azonban nem általános a mezőváros társadalmában, ahol a szőlőbirtokosok között időszakunkban végig túlsúlyban marad - mind számában mind a szőlőbirtokok arányában - a mezőváros polgársága, amely viszonylag szabad rendelkezésű szőlőbirtoka fejében köteles feudális járadékot fizetni, mind egyházi, mind földesúri dézsmát. A dézsmajegyzékek a 16. század második felében közel ötszáz különböző nevet említenek Miskolcon, már 17 szőlőhegy van betelepítve 690 szőlővel - kb. 6500 kapás összterületen. 68 Ugyanebben az időben 250 telek iratik össze a városban 69 , a kétszeres birtokosszám mutatja, hogy a szőlőbirtoklásból nemcsak az extraneusok, hanem a Miskolcon lakó zsellérek is kivették részüket. A miskolciak főként a szomszédos Diósgyőr promontoriumán voltak extraneusok, de a jegyzékekből kitűnik, hogy nem a legtöbb dézsmát fizetőknek volt ott is szőlőjük, hanem a közepes szőlőbirtokkal rendelkezőknek. A birtokosi elit igyekezett Miskolc szőlőhegyein birtokolni. A szőlőbirtokok viszonylagos szabadsága, a városi polgárok privilegiális jogállása sem szüntette meg azonban az alapvetően jobbágyi jelleget. R. Péter Katalin a 17. 8 113
