A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Gyulai Éva: Miskolc szőlőbirtokosai a 14-16. században

oklevél

39 az első fennmaradt ilyen privilégium. Az egyik országos vásár karácsony előtti héten szerdán, a másik húsvét előtt nagyszerdán volt a privilégium szerint. A pálosoknál sokkal régebben települtek vidékünkön a Miskolc nemzetség tapolcai monostorában a Benedek-rend szerzetesei, akik az Árpád-kortól folyamatosan birtokolnak itt rendházuk lerombolásáig 1533-ig. Szőlőik számosak voltak, főként Tapolcán, Görömbölyön, de egyetlen miskolci szőlőbirtoklásukról is tudunk a 15. században. Birtokuk azonban különbözött a pálosokétól, mivel ők nemcsak az egyházi tizedből részesültek, hanem a földesúri járandóságot is szedhették.

40 A Mohács utáni időszakban az apátság feldúlása után a Kamara igyekszik az apátság birtokait megszerezni előbb bérlet, majd a szendrői vár tisztjeinek erőszakos foglalása útján.

41 Egy késői - 1717-ből való - összeírás szerint a tapolcai apátságnak a Szent György-hegyen 40 fossa szőlője van, amely 20 hordó bort is megteremhet. A szomszédos-Tapolcához tartozóRuzsinon 4 szőlőjük volt, míg a miskolci Tűzköves - szintjén az Avas hegyen -promontoriumán is birtokoltak Miskolcon.

42 A pálos és bencés birtoklással egyidőben - sőt valószínűleg előbb is - a katolikus egyház templomai, plébániái, oltárai, ispotálya is ott szerepel a szőlőbirtokosok között. Az egyház papjai stallumukon felül is birtokolhattak szőlőt, amint ezt a tapolcai apátnál is láttuk, de a 16. századi dézsmajegyzékekben is szerepelnek a tizedköteles jobbágyok között Miskolc szőlőhegyein a környék „presbiterei". Egy 1461-ből való oklevélben

43

, ahol Pető János miskolci polgár szőlőt hagy a diósgyőri pálosokra a Szent György-hegyen, a birtokszomszéd a Szent István egyház szőlője (vinee ecclesie beati regis Stephani). Hogy ez az ősi miskolci promontoriumon lévő szőlő mennyire a Szent István egyházhoz kapcsolódott, mutatja, hogy amikor Heves Mihály protestáns lelkésznek 1572-ben guthi Országh Borbála adományt és privilégiumot ad, ugyanezt a szőlőt a latin oklevél „Szent István szőlője" szavakkal nevezi meg.

44 Ezen felül szőlők tartoztak az ún. oltárigazgatóságokhoz is. Ezek eredetére rávilágít az az adásvételi irat, melyben a Szent István-templom oldalán lévő Szent Mihály-kápolna rektorának, András mesternek a fő utcán házat ill. a Bábonyibércen szőlőt ad el a nemesi jogállású Koromházi Lőrincné 1500-ban.

4:> Az oltárigazgatóságok létrejöttét K. Kovács László kutatásai alapján ismerjük.

4

'

1 Ugyanő közli az egyik oltárigazgatóság - a Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére emelt kápolna tulajdonosa - alapító oklevelét, melyben nemes csabai Kovács István az ő költségén felépített kápolnának többek között szőlőket is adományoz, a csabai szőlőhegyen, ill. Miskolcon a Perzselt nevű szőlőjét.

47 Bár az 1500-ból való adásvételnél az oltárigazgató a vásárló, a vett házat 1504-ben már a Szent Mihály-oltár főutcái házaként említik

47

. Ugyanekkor van már háza a főutcán a Boldogságos Szűz (oltárának) és a Szent Benedek (oltárnak) is (do m um Beate Virginis in teatro sitam.. .item domum Sancti Michaelis.. .item domum Sancti Benedicit)™ Negyedikként a Szent István-egyház plébánosa is birtokol házat ugyanitt. Az oltárok rektorait és az egyház plébánosát Anna királyné 1504-ben felmenti a várhoz tartozó birtokon lévő szőlők kilencedkötelezettsége alól, amely kilencedet a diósgyőri várnak voltak kötelesek fizetni eddig (ex nonis de vino quod ad Castrum pertineret, in annis fertilibus provenire possunt vasa media numero quattuor vel paulo plus).

w A fentiekből kitűnik, hogy eddig a Szent István-egyház és oltárigazgatóságai bő termés esetén négy közepes hordó borral szolgáltak földesuruknak. Az 1504-ben kelt oklevélben a Szent István-egyház plébánosa nemcsak temploma oltárigazgatói, hanem a Mindszentekről elnevezett ispotályos egyház „rector capellae hospitalis"-a nevében nyújtotta be kérését az uralkodóhoz. Ez az ispotály, amelyről az egész Mindszent község nevét nyerte, régóta fennáll Miskolcon, s így Beatrix királyné 1489-ben kelt oklevelében több más javadalom mellett említi szőlőit is, mint amelyek