A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Gyulai Éva: Miskolc szőlőbirtokosai a 14-16. században
az ispotályos egyházhoz már régóta jog szerint tartoznak (...vinearum...ad eandem ecclesiam hospitalis [sic!] de jure et ab antiquo pertinentium). 50 Az ispotály konkrét szőlőbirtokára egy adásvételnél találunk rá először 1501-ben, ahol a Bábonyibércen a birtok a Mindszentek irtványának közelében van (in vicinitatibus extirpationis omnium Sanctorum). 51 Az adásvétel itt a Bak család két tagja között zajlik, amelynek tagja az a Bak János is, aki 1507-ben az ispotály rektora, s mint ilyen nemcsak a szegényápoláshoz ért, hanem a birtokpolitikához is, hiszen az ispotály teljesen elhagyott és sok éve műveletlen szőlőjét Csabán annak a Horváth Györgynek ajánlja fel csereképpen, aki éppen birtokszomszéd itt „Perselcz" nevű szőlőjével. A nemes Horváth család is igyekszik szőlőit - még értékes birtokaiért is cserébe - egy tagban egyesíteni. 52 Később ezekre az egyházi birtokokra teszik rá a kezüket a zálogbirtokos Balassák, s miskolciak ezeket mint a város birtokait szerepeltetik. Az egyházi szőlők művelése az egyház köré letelepített zsellérek feladata. A Mindszentek egyháza melletti Mindszent utcán (piatea) 22 zsellérházat írnak össze, a Szent István-templom felé vezető Papszeren pedig - két másik utcával együtt - 53 zsellérház húzódik 53 . A miskolci egyház - mint láttuk - különböző, sokszor a kortársak számára sem egyértelmű jogon ott szerepel a város szőlőbirtokosai között. Feudális járandósággal tartozik földesurának - a diósgyőri várnak, amelyet az csak külön kiváltsággal enged el, de mint egyházi jogi személy, részesül a dézsmából is. A miskolci dézsmakerülethez tartozó lelkészek előbb az összegyűjtött tized negyedrészét - quarta - később nyolcadrészét kapják 54 , s ez a javadalmazás a protestantizmusra való áttérés után is megmarad. Hogy nem mindig a dézsma java jut nekik, igazolja Hevesi Mihály miskolci pap esete, akinek 1578-ban Dobosi Mihály tizedszedő két hordóban adta ki a 24 köböl oktáva bort, melynek egyike valóságos moslék (mere foeditum) a másika pedig nyúlós (sophisticum) volt. 55 A helységek külön is javadalmazták lelkészüket, nemkülönben Miskolc is, melynek városkönyvében „régi törvény" szerint határozatot hoztak a lelkész fizetéséről: „a szőlőtulajdonosok közül azok, akiknek a diósgyőri hegyen van szőlőjük, fél köbölt, akiknek pedig a miskolcin, egy köböl bort fizetnek évente az egyháznak. Akinek szőlője van, de bora nincs, 32 dénárt, akinek pedig szőlője nincs, az 16 dénárt fizet megváltásként". 56 A diósgyőri szőlőkben birtokos miskolciak az ottani prédikátornak is fizettek extraneus szőlőik után a statútum szerint: „.. .a győri prédikátor jövedelmét a mi törvényünk le nem szállíthatta...mert az ott való köböl borral való fizetés is régtől fogva rendeltetett, .. .s mert hegytől tartoznak vele". 57 A földesúri és egyházi birtoklás után - melyek Miskolcon nem mindig egyértelmű kategóriák, egymásba át is mehetnek - a 15-16. században Miskolcra kevéssé jellemző helyi nemesek birtoklását nem könnyű nyomon követni. Az okleveles adatok azonban - ha gyéren is - mutatnak ebben a korszakban is nemesi birtoklást a városban. Ezekben a forrásokban csak a birtokos jogállása állapítható meg egyértelműen, az már nem mindig, szőlője dézsmás-e vagy sem. Előbb már említettük a kápolnaépíttető előbb miskolci majd csabai előnevet viselő Kovács Istvánt, aki az egyháznak itt birtokolt szőlőt is adományozott. 58 Az egyház Koromházi Korom Lőrincné nemesasszonytól adásvétel útján szerzi meg házát - pincékkel és más építményekkel ellátva a Fő utcán - és Bábonyibércen lévő szőlőjét. 59 1562-ben tamási Egri János nemes egyszerre négy szőlőt ad el Máté Ambrusnak és Benedeknek (hármat Tapolcán, egyet a miskolci Bábonyibércen), az adásvétel tárgya még a Piac (fő) utcai kúria és 3 Szent György-hegyi pince is. Az adásvétel ősi és szabad szőlőkként (vineas suas aviticas et libéras) nevezi meg a birtokokat, vagyis régi nemesi tulajdonként. Ezt erősíti az az okleveles adat is, hogy 1701-ben a Dőry család
