A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Gyulai Éva: Miskolc szőlőbirtokosai a 14-16. században
ill. Csabán lévő Hejőnek nevezett szőlőhegy szőlője esetében, mely megszakadás miatt háramlóit a várra. 31 Különösen fájdalmasan érintette a miskolciakat a boruk és annak értékesítése elleni támadás. A diósgyőri darabontok szüret idején bort vettek el tőlük, s ugyancsak szüretkor pecsétpénzt (pecuniam sigillarem) követeltek. A bor tizedét is rögtön szüretkor kellett a diósgyőrieknek beszolgáltatniuk. A diósgyőriek borkereskedelmét is sérelmezik a miskolci bortermelők, nem szokásosként nevezve meg (Vinorum quoque insolita educillatione se gravari queruntur). A kamara válasza erre a jobbágypanaszra jellemzi a „korcsmáitatás" fontosságát a diósgyőr-miskolci borvidéken: „A borok korcsmáitatása.. .az a fő jövedelmi forrás, ahonnan a vár fenntartatik, de bizonyos időszakra lehessen a polgárok számára is szabad korcsmáitatás" (vinorum educillatio. ..sitpraecipuus proventus, unde arx sustentatur, tarnen ad tempus certum fieri poterit limitatio, quo ipsis civibus libera reliquiatur educillatio) . 32 A zálogbirtokosok azonban nemcsak hatalmaskodtak, hanem kiváltság-adományaikról is tudunk. Több miskolci polgárnak - híveiknek - felmentik javait, szőlőjét is, a földesúri szolgáltatások alól. így tesz Fánchy Borbála Szabó János diákkal is, akinek 1562-ben egyebek mellett szőlőjét is libertálja a Bábonyi-bércen és a Szent György-hegyen a kilencedfizetés és más szolgáltatások alól (donavi eum omni libertate...a solutione censuum et servitutus omnibus tarn vini quam frugum, utpete solutione noni, quibus nobis serveretur).^ Hozzájárulnak a zálogbirtokosok miskolci szőlőbirtokos polgárok nemesítéséhez is, így több miskolci polgár nemeslevelet s egyúttal a feudális szolgáltatások alól való felmentést is nyer. 34 A földesúri birtoklás mellett alapvető feudális tulajdonforma az egyházi birtokosoké is. Az egyház - a 16. század utolsó harmadáig kizárólag a katolikus egyház - kétféleképpen birtokolt szőlőt Miskolcon. Már a 14. századi oklevelekből is láttuk, hogy a környékbeli pálos kolostorok igen korán szőlőbirtokhoz jutnak a város szőlőiben, amelyek ugyan kötelezettek a földesúri járadékra, de a szerzeteseket támogató uralkodók - mint földesúri tulajdonosok - fel is menthetik ez alól őket. A pálosok vidékünkön a legnagyobb és legelismertebb szőlőbirtokosok lettek az idők folyamán. Ezeket a birtokokat már kezdettől nem önerőből művelték, hiszen 1406-ban oklevél szól arról, hogy szőlőikben bérmunkások végzik a munkát. („... bizonyos Gywer faluban élő jobbágynépek... az említett faluban élő szegény és más, munkával élelmet kereső népeket megakadályozták, hogy az említett barátok szőlőibe, vagy más munkáira, még méltó bér ellenére is, elmenjenek")^ Az adományok által a pálosok birtokai szépen gyarapodtak városunkban is, hiszen még a tapolcai apát maga is rájuk hagyta pénzen vett szőlőjét 1453-ban 36 . Rá öt évvel, amikor egy pesti polgár - Nagy Bálint egykori miskolci polgár lányának férjeként - Szent György-hegyi szőlőjét szintén a diósgyőri kolostorra hagyja, a birtokszomszédok maguk a pálosok, akik az említett Jakab tapolcai apáttól rájuk hagyott szőlőt - az egyiket vette a szent férfiú a másikat szikszói szőlőjéért cserélte - így az új adománnyal egy tagban tudták gyarapítani 37 . A zálogbirtokosi korszakban a diósgyőri barátok miskolci szőlőiket itt lévő malmukkal és házzal együtt 1000 magyar forintért adják enyingi Török Ferencnek bérbe.™ Ez a bérlet is jelzi, hogy a szőlőbirtok mellett milyen jelentősége volt a pálosok miskolci curiájának is. Ennek a fő utcai, szabad telken lévő - testamentum útján megszerzett háznak óriási jelentősége volt a bor eladásának szempontjából. Ezen a frekventált helyen árulhatták borukat a vásárokon, piacokon kívül is. Állandó borkimérés fenntartása mindenképp keresletet feltételez, de a 16. század végén már vásártartás jogáról szóló oklevelet is ismerünk. A Miskolc számára 1580-ban Rudolf király által kiadott
