A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Wolf Mária: Miskolc társadalma a 13-15. században a régészeti leletek tükrében

helyén viszonylag kis területen négy különböző korszakba tartozó házat sikerült feltárni. Közülük a legkorábbi egy kétosztatú, félig földbe mélyített, paticsfalú épület volt, amelyet a belőle előkerült leletek alapján all. századra keltez az ásató. E fölött, körülbelül 45 fokos szögben elfordulva egy másik, egyhelyiséges, szintén cölöpszerkezetű, 12. századi ház állt. A következő épület ugyancsak kétosztatú volt, korát a benne talált III. Béla-pénz határozta meg. Funkciójára az alaprajzából próbált meg következtetni az ásató, csapszéknek, csárdának, vagy valamely elárusítóhelynek gondolja. A ház feltehetőleg tűzvésznek esett áldozatul, majd ezt követően hosszabb ideig beépítetlen maradt ez a terület, csak a 15. században húztak ide egy vert falú épületet. Földbe ásott ház részletét tárták fel a Rákóczi u. 2. számú házának az udvarán is.

11 A házat a belőle előkerült leletek alapján a 14. századra keltezhetjük. 13-14. századi településnyomok, szemétgödrök, tűzhelyek kerültek elő a színház területén folytatott ásatások során is.

12 Minden valószínűség szerint e korai falusias jellegű településhez tartozott a mai avasi templom alatt 1941-ben feltárt kisebb templom is.

13 Ez az egyenes szentélyzáródású templom a 13. század második felében épülhetett, ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy a 14. század harmincas éveiben készült pápai tizedjegyzékben Miskolc papja már szerepel. Az általa fizetett adó mennyisége, 18 garas, meglehetősen nagy létszámú közösségre utal.'

4 E korai templommal kapcsolatban azonban sajnos a régészeti ásatás sem tudott több adatot szolgáltatni. Egy 141 l-es adat említi az akkori templom védőszentjét, Szent Istvánt, nincs okunk feltételezni, hogy az ugyanazon a helyen korábban állt templomé más lett volna.

15 Valószínűleg a 13. század második felében épülhetett az Ákos nemzetség diósgyőri kúriája is. A korábbi feltételezések szerint ez a kúria a diósgyőri vár dombján állhatott, a többszöri átépítés azonban nyomtalanul eltüntette volna. A majláti pálos kolostor 1973-ban végzett feltárása azonban egészen más eredményt hozott e témakörben.

16 A ma is álló épülettől D-re, 14 méter távolságra egy egységes alaprajzú középkori épület került napvilágra, amely oldalfolyosóra fűzött három helyiségből, valamint egy további térből állt. Ez az ásató megállapítása szerint a 14. század elején épült pálos kolostor maradványa lehetett. A kolostor azonban egy tőle K-re álló korábbi épülethez illeszkedik. E korábbi épületben látja Czeglédy Ilona az Ákos nemzetség 13-14. század fordulóján többször is említett kúriáját. E kúriában tartották 1304-ben Ákos nembéli Ernye nádor fiának esküvőjét egy bajor herceg leányával. A mennyegzőn a korszak nagyhatalmú családjainak számos képviselője vett részt. A fényes ünnepségek lebonyolításához mindenképpen jelentős épületre volt szükség, ez lehetett a pálos kolostor közelében feltárt, ahhoz szervesen kapcsolódó épület. Ez az udvarház volt az Ernye család központja, amelyet átengedtek a pálos remetéknek, mihelyt a 14. század legelején átköltöztek a diósgyőri várdombon épült, Újvárnak nevezett várukba. A majláti pálos kolostort 1303-ban alapította a család, az ásatások tanúsága szerint a szerzetesek a kúria épületét felhasználva azonnal tovább építették a maguk kolostorát. Miskolc 13. századi történetével kapcsolatban még egy igen jelentős adatunk van. Miskolcot a 13. század folyamán igen gyakran említik az oklevelek, többnyire azonban nem magát a várost, hanem az azt birtokló Miskolc nemzetséget. A nemzetség egyik legkorábbi említése 1219-ben történik, ekkor tapolcai monostorának jobbágyai szerepelnek.

17 A tapolcai apátsággal kapcsolatban az 1219-es első említést követően bőséges okleveles adat áll rendelkezésünkre, de mivel az elmúlt évszázadok alatt épületei teljes egészében megsemmisültek, helye bizonytalan volt. Az elhelyezkedésével kapcsolatos első adat a múlt század végéről származik. 1888-ban Szendrei János a tapolcai fürdő bejáratától balra, az Anna-lak közelében egy L alakú épület alapfalait látta, amelyről úgy véli, hogy az apátság iskolaépülete és lakóhelye lehetett.

18 Ugyanezen a területen