A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Wolf Mária: Miskolc társadalma a 13-15. században a régészeti leletek tükrében

alapján világosan látszik, hogy a földvár a honfoglalás korában jelentős központ volt. A földvár körül előkerült temetőtöredékekből azonban egyelőre csak egyszerű mellékletű sírokat ismerünk,

6 amelyek egyike sem utal a földvár központi jelentőségére, sem pedig a honfoglalás korban, és később is kétségkívül betöltött határvédő szerepére. Ezt egyfelől magyarázhatja a kutatás hiányos volta, hisz ezen a területen még nem kezdődött el a honfoglaláskori temetők módszeres feltárása, másfelől pedig a szabolcsi és zempléni igen gazdag temetőkkel való összehasonlításban fokozottan aláhúzza azon területek honfoglalás korban betöltött szerepét. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy Borsod megye a honfoglalás korban nem tartozott a kiemelkedő jelentőségű területek közé, a magyarság azonban megszállván területét, kialakította itt a maga központjait, a borsodi földvárat a Bódva partján, illetve a Bükk hegység D-i oldalán a mai Sály faluban az úgynevezett Örsúr várat. E várak tulajdonosai kétség kívül a magyarság legelőkelőbbjei közé tartoztak, azt azonban, hogy az előkelők azonosak-e az Anonymus által említett Bors vezérrel, illetve Örsúrral, hogy váraikban laktak-e, avagy ezeket csak gazdasági központnak használva maguk és kíséretük a fejedelmi udvarban élt-e, a további régészeti és történeti kutatás feladata kideríteni. A meglehetősen nagyszámú, a 10-11. században hosszú ideig használt temető arra mutat, hogy Borsod megye népeinek az élete viszonylag békés lehetett a honfoglalást követően, ez a terület nem vett részt a honfoglalás és államalapítás között zajlott, a krónikás adatokból kitapintható hatalmi harcokban. A fentiekhez hasonló földvár lehetett a diósgyőri vár legkorábbi falalapozása alatt előkerült fa, kő és földkonstrukciójú építmény is.

7 A vár egész területén, de különösen a Ny-i oldalon a legkorábbi falak alatt megfigyelték az elszenesedett gerendák nyomát. Az építmény korát az e rétegből előkerült 9-10. századi cseréptöredékek határozzák meg. Mivel a későbbi építkezések erősen megrongálták a földerődítményt, alaprajzára csak az analógiák alapján következtethetett ásatója. Úgy véli, hogy az a szikladomb, amelyen a műemlék vár is áll, az alatta körbefutó természetes árokkal, amelyet a középkori vár árkaként is felhasználtak, kiváló lehetőséget nyújtott egy ovális vagy kör alakú földvár építésére. E korai földvár a tatárjárás során pusztulhatott el, ez magyarázná azt a tényt is, hogy az írásos források a 13. század második felétől nem castrumvárként, hanem terra-földként említik ezt a területet. Az írásos források azonban még a régészeti adatoknál is kevesebbet mondanak a várral kapcsolatban. Valószínű, hogy e korai várra vonatkoztathatjuk Anonymus adatát, miszerint Árpád Bors vezér atyjának Böngérnek adta azt a nagy földet, amely a Tapolca vizétől a Sajó vizéig terjed, és amelyet Miskolcnak hívnak, valamint egy várat, amelyet Győrnek neveznek.

8 Ezt a várat a későbbiekben a maga várával Bors egy megyévé kapcsolta össze. E töredékes adatokból csak annyi világos számunkra, hogy a diósgyőri várdombon, a kővárak előtt egy, feltehetőleg a 10. században épült földvár állt, amely építési módját, és rendeltetését tekintve rokon a borsodi, valamint más e korszakból származó földvárral. A vár neve Anonymus idejében, de feltehetőleg már azt megelőzően is, Győr volt. Nagy kár, hogy a már említett nehézségek miatt nem nyerhetünk több adatot e várral kapcsolatban, nem tarthatjuk kizártnak ugyanis, hogy itt lakhattak a Miskolc területét elsőként birtokló honfoglalás, vagy kora Árpád-kori előkelők. Miskolc nevét Anonymus említi először a már idézett szövegösszefüggésben. A város területének korai megszállását azonban a fentebb már említett 10—11. századi temetők bizonyítják. Több, korábban önálló, ma már Miskolchoz tartozó területen (Felsőzsolca, Szirma, Görömböly) került elő e korszakból származó településnyom is.

9 E korai korszakból származónak határozhatjuk meg a Miskolc belvárosában végzett ásatás során előkerült régészeti objektumokat is.

10 1955-ben a Rákóczi u. 1. számú ház