A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Füvessy Anikó: A tiszafüredi fazekasság miskolci kapcsolatai a 19. század első felében

Mária is azzal magyarázta, hogy ifjú Nagy Mihály mezőcsáti származású és Miskolcon tanuló fazekas volt, aki a múlt század 40-es éveinek közepén települt át Tiszafüredre.

5 A tiszafüredi református egyházi anyakönyvek vizsgálata azonban bebizonyította, hogy a Miskolcon tanuló, csati származású Nagy Mihály nem azonos az 1821-1855 között élt ifjú Nagy Mihállyal.

6 Az utóbbi két évtizedben a különböző gyűjteményekbe került, 1845 előtti tárgyak viszonylag nagy száma arra utalt, hogy ez a hatás a tiszafüredi fazekasságot már ifjú Nagy Mihály előtt is érte, s ezért a vizsgálatokat a füredi katolikus anyakönyvekben nyomon érhető miskolci és egri irányban kell folytatni.

7 Tiszafüred ugyan református vallású település volt, de a 18. század végétől egyre növekvő számban települtek be katolikus vallású föld nélküli zsellérek, illetve mesterek, köztük miskolci és egri, céhes kapcsolatokkal rendelkező fazekasok. 1815 körül költözött Tiszafüredre a hejőcsabai születésű Fitzere János, akit az anyakönyv 1815. május 29-én említ először, Julianna nevű lányának keresztelésekor.

8 Haláláig, 1838. január 17-ig - ekkor 47 éves volt - folyamatosan Tiszafüreden dolgozott.

y A második tizedben, az ún. fazekassoron lakott, mely a mai Bajcsy-Zsilinszky út végén és az Óbuda úton volt. Itt laktak a Bezerédi Vargák, egy-két Katona Nagy és később Cs. Kiss Mihály is. A többi fazekas a mai Dózsa György úton, de szintén a város szélén települt meg, mely a negyedik tizedhez tartozott. A Juhász Fazekasok és Katona Nagyok több ága mellett itt élt Bodó Mihály és Simon István is.

10 Fitzere János 1790-1791 között Hejőcsabán született. A hejőcsabaiakat a jelzett időben a görömbölyi katolikus plébánián anyakönyvezték, melynek első születési anyakönyve elveszett. Egyéb életrajzi adatai utalnak születési évszámára. Neve a miskolci fazekascéh számadáskönyvében 1809. január 30-i dátummal szerepel; ,Jüt be Fitzere Janóstul szegődtetésért szabadulásért 4 Rft".

11 Mestere nevét nem ismerjük. Idősebb testvére vagy rokona lehetett a miskolci fazekascéh későbbi megbecsült tagjának, Fitzere Mihálynak.

12 Nevével a miskolci fazekascéh egyik fontos dokumentumában, a legénylistában nem találkozunk. Szabadulása után feltételezhetően valamelyik hejőcsabai fazekasnál, de valószínűbb, hogy Nagy András Polgáron lévő műhelyében dolgozhatott. Ez utóbbit látszik igazolni az a tény, hogy 20 éves korában, 1811. szeptember 9-én Nagy András 40 éves özvegyét, Korponai Katalint vette feleségül.

13 Nagy András debreceni származású, egy ideig Miskolcon, majd Polgáron dolgozó fazekas volt. Személyével kapcsolatban az átlagosnál több adat maradt fenn.

14 Apja, Nagy István panaszára a debreceni tanács azzal a kéréssel fordult a miskolciakhoz, hogy vizsgálják ki katonának állítása körülményeit. A levélváltásból megtudjuk, hogy Nagy András fazekaslegény a 18. század végén azért települt át Miskolcra, „hogy a Fazekas Mesterségére való bé állására Pénzt keressen . . . (mivel ott nagyobb Keleté van a Fazekas Művnek, és minden Kontár ko dhatik) ".

15 Miskolczy Mihály, a miskolci fazekascéh komisszáriusa vizsgálta meg az ügyet. A céhtagok Nagy Andrást jól ismerték, „de nem fazekasnak, hanem Pipa csinálónak lenni", aki „ettzakának idején a kész agyagot mindég lopta, a honnan őtet a Fazekasok Agyag Lopó Nagy Andrásnak nevezték . . .". Debrecenből nyolc éve, 1792-ben települt át Miskolcra, ahol már házat is vett magának. 1800 nyarán „az ucczabeli Kapitányok által mint fő korhely és bordély házat tartó fel adattatván másokkal edjütt bé kísértetett . . .", majd néhány nap múlva az egri kaszárnyába szállították.

16 Az információkat a debreceni származású, de már évek óta miskolci céhesmester, Ross István is megerősítette. Nagy András bizonyos idő után visszakerült Miskolcra, ahol házát adóssága fejében árverezésre felértékelték.

17 Ezt követően költözhetett Polgárra, ahol neve 1807-1809 között szerepel az anyakönyvekben; Gábor nevű fia halálakor, néhány alkalommal keresztszülőként, majd utoljára Antal, később Tiszafüreden fazekasműhelyt nyitó fia ke-