A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Takács Péter-Udvari István: Adalékok Torna vármegye vásárai és a vásározó Torna megyeiek 18. századi történetéhez

nak. Lakóinak számát ebből az időből nem ismerjük,

5 de a mezőváros úrbéreseinek vallomásából tudjuk, hogy „vagyon három vására"

6 évente. Ezek a vásárok azonban nem a legjelesebbek. Fényes Elek szerint ugyan „vásárai népesek", határa „gabonát s kerti veteményt jól megterem", rétjei „különösen kövérek", legelője és szőlőhegye is elegendő van, „erdeje sok" is,

7 de mindezen dicséretek ellenére Bácskai Vera és Nagy Lajos úgy találták, hogy még 1828-ban is csak igazgatási szerepkörénél fogva tekinthető valamiféle központnak. Vásárai másod-, ha nem harmadrendűek.

8 Fényessel szemben Bácskai-Nagy véleményét látszanak erősíteni az 1772/1773-as parasztvallomások is. Maguk a tornaiak vallják, hogy évi 3 országos vásáruk mellett rendszeresen járnak Szepsi, MecenzéX Jászó és Szomolnok „sokadalmaira", mivel ezek közel fekszenek hozzájuk. A megyéből összesen 11 község lakói említik, hogy több-kevesebb rendszerességgel felkeresik a tornai vásárokat. Igaz, a parasztok, jobbágyok mellett felkeresték Tornát a nemesek is, és mivel ők megyegyűlésekre ide jártak, amikor azok egybeestek a vásárokkal, mint ahogyan törvénynapok alkalmából is, a nemesség inkább látogatta a tornai vásárokat, sokadalmakat, mint a jobbágyság. Ez annyira feltűnő, hogy a Tornától 1-2 óra járásra, 1-2 mérföld távolságra lévő falvak lakói is elkerülik a megyeszékhely vásárait. Az említett 11 községből is mindössze két falu - Zsarnó és Szádelő- lakói említették első helyen Tornát, mint vásározó helyet. Szádelő félórányi járásra, Zsarnó 3/4 mérföldre volt Tornától. Második helyen említették Aj és Újfalu lakói, mindkét település félórányira volt a mezővárostól. Ugyancsak második helyen említették Tornát Hídvégardón, ahonnan 3/4 órányi járásra volt. Görgő, Jablonca, Vendégi, Horváti, Méhész és Udvarnok lakói, akik félórányira, legfeljebb 2 mérföldnyire laktak a mezővárostól, már csak 4-5. helyen, vagy csak éppen mellékesen, mint egyáltalán nem fontos vásározó helyet. Kereskedelmi központja tehát nem volt Torna vármegyének. Lakosai kevés kivételtől eltekintve, csak megyén kívüli vásárokat, hetipiacokat látogattak. A látogatottság szempontjából kitüntetett hely illeti a Gömör megyei Rozsnyó városát. Néhány Torna megyei település kivételével mindenhonnan Rozsnyóra irányították vásározó szekereik rúdját elsőként a lakosok. Rozsnyó jeles város volt. 1776-ig az esztergomi érsekség városa, 1776-tól püspöki székhely. Pozsonyból Losonc-Rimaszombat-Tornaiján', Pestről Miskolc-Kassa-Eperjes útvonalból leágazó, jó minőségű út kötötte be az Alföld és Hegyvidék árucsere-forgalmába. Lakói között viszonylag sok volt a kézműves, akik közül több mesterség művelői évszázadokkal korábban céhekbe tömörültek.

9 Ahogyan Fényes Elek fogalmazta: „szép, egészséges rónaságon feküdt", de hegyek környezték, s bár a hegyek lábánál dús gyümölcsösök, szép veteményes kertek díszelegtek, határa alig-alig termett gabonát. Rozsból, búzából, egyéb kalászosokból „behozatalra szorult". Egyházi, kulturális központ lévén, a papság, szerzetesek, tanulók, gimnazisták egyformán fogyasztották az élelmet a bányászkodó, fémfeldolgozó, formálódó, majd jelessé váló manufaktúrák munkásaival együtt. Vászonfehérítői, -festői messze földön kelendő árut gyártottak. Jeles kereskedői az ország egész területéről vásárolták a mézet, viaszt. Gyertyakészítői egyházi és világi megrendelésre, hazai és külföldi piacra egyformán dolgoztak. Vásárai nemcsak a helyi lakosság élelmiszer-ellátását kellett biztosítsák, hanem Gömör megye számos manufaktúra, ércbánya- és fémfeldolgozó községének a lakossága is Rozsnyó vásárain, hetipiacain szerezte be az élelmet. Az alföldi falvak sokaságába pedig innen jutottak el a készítmények, szerszámok, egyéb fémáruk. Hetipiacain - szombatonként - kereskedtek borral, búzával, szalonnával, vászonnal, gyolccsal, gyümölccsel, cserépedénnyel, fémeszközökkel és tímárok kínálta árukkal. Vásárai gabonára és állatra egyformán jelesek voltak, mint ahogyan mézre, viaszra, gyolcsra országos hírűek."

1 Torna vármegye falvaiból Rozsnyóra egymástól két, elég jól elhatárolható okból