A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Siska József: Adatok Szerencs iskoláinak történetéhez

7. kép. Részlet a görög katolikusok\1849. évi protokollumából három új, hosszú tölgyfa asztal és egy régi fenyőfa asztal van a hozzá tartozó lócákkal. A rektor lakberendezése: 1 új asztal, 1 új szekrény, 1 új nyoszolya, mind diófából. Egy fehérre festett hosszú fenyőfa lóca, 2 kékre festett fenyőfa karosszék. Az iskola udvara kőkerítéssel körülvéve, melyen belül a rektor részére kert van elrekesztve.

18 A római katolikus iskola épületéről az 1814-es egyházlátogatás során készített jegyzőkönyv számol be. Itt nem írják pontosan le, hogy hol helyezkedik el, de a plébánia és a templom közötti területen kell a helyét keresnünk. A dokumentum szerint a római katolikus iskola „erős anyagból" készült, mindössze két szobával. A déli szoba a kántortanító lakása, az északi, amelyik elég nyirkos, az szolgál az oktatás céljára. Van itt az udvaron egy különálló kamra, szintén jó anyagból emelve, és egy „nyomorúságos" állapotban lévő istálló. Az iskola udvarát és telkét 1806-ban kerítették körül.

19 A görög katolikusok iskolájáról inventarium a protokollumban nincs. Bár az 1773as országos összeírás sejtetni engedi létét, de ennek ellentmond Kassay József 1820-as adata: „. . . a régen jött oroszoknak maradékaik oroszul nem tudnak, tsak magyarul. Azért az orosz pap noha a Szent Liturgyiát, a vagy a Szent Misét oroszul mondja, de a szent szóló székről kénytelen magyarul szólani a népéhez. Különben meg nem értenék ez miatt az oroszul nem tudó gyermekek, akik eddig a szeremtsi és beketsi katolica magyar oskolába járattanak, a minap épült orosz oskolájába hajkoráztatja és észbukiztatja . . ."

2(! Ugyancsak Kassay írja, hogy a szerencsi zsidók már 1812-ben építettek maguknak templomot, de papjuk még 1820-ban sem volt. Iskolát majd a XIX. század második felében létesítenek.

21