A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

MÚVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Orosz György: A Kijevi Rusz ideológiai arculata

A Kijevi Rusz ideológiai arculata 1988-ban a keresztény Kelet jeles eseményt ünnepelt: Oroszország (Kijevi Rusz) keresztény hitre térésének ezeréves évfordulóját. A szlávok kereszténység előtti pogány vallása az osztályok és az állam kialakulásával ellentétbe került az új társadalmi viszonyokkal, és nem tudta betölteni az osztálytársadalom vallásának fő funkcióját: a fennálló társadalmi rend szentesítését és megszilárdítását, mivel a régi pogány vallás a primitív ősközösségi rend társadalmi egyenlőséget hirdető ideológiáját tükrözte vissza. Vlagyimir Szvjatoszlavics (Szent Vlagyimir) kijevi nagyfejedelem megtérése sorsdöntő volt Oroszország számára. Megkeresztelkedése után feleségül vette Annát, II. Baszileiosz bizánci császár nővérét, majd papokat, ikonokat és ereklyéket kért a görögöktől. Ezt követően, 988-ban tömegkereszteléseket szervezett országa folyóvizeiben, s a kereszténységet államvallássá tette. N. M. Nyikolszkij szerint Vlagyimir reformja (az ország megkeresztelése) egy olyan folyamat betetőzése volt, amely már őelőtte száz évvel elkezdődött. Ez a reform lényegében nem érintette a druzsina jelentős részét. A kereskedelmi érdekek már számos druzsinnyikot - szlávokat és varégokat - arra késztették, hogy búcsút mondjanak a régi vallásnak. Vlagyimir uralkodása idejére a fejedelmi druzsinában a keresztények száma még jelentősebb lehetett. így a kijevi fejedelem sem tarthatott ki a pogány vallás mellett, amikor kíséretének nagyobbik része már áttért az új hitre.

1 A kereszténység felvétele Oroszország esetében haladó lépés volt, mivel uralkodó osztályai számára az új vallás erőteljes ideológiai eszközként szolgált hatalmuk megszilárdításában. A kereszténység államvallássá tétele nagymértékben hozzájárult az óorosz állam egységének megszilárdításához. Oroszország a kereszténységgel együtt megkapta az írásbeliséget is, s hozzájuthatott Bizáncnak, az ókori civilizáció örökösének fejlettebb kultúrájához. A kereszténység felvétele után bővültek és erősödtek az óorosz állam nemzetközi kapcsolatai, mivel mint keresztény állam nemcsak Bizánccal lépett kapcsolatra, hanem a nyugati keresztény országokkal is. Természetesen a Kijevi Rusz sem egyszerre, teljes egészében lett kereszténnyé, mert az egyházi élet először a városokban indult meg, s a vidék mindig csak később tudta követni.

2 Egyszerűbb volt elsajátítani az új hit külsőleges formáit, könnyebb volt megszokni az egyházi szertartások látványosságát, mint lélekben azonosulni a keresztény szellemiséggel. Ezért a XI-XII. századi óorosz életre jellemző volt a kettős gondolkodás, amely megpróbálta összeegyeztetni a pogány életfelfogást és a keresztény dogmákat. A kettős hit mibenlétének megvilágításakor V. V. Ivanov rámutatott arra az analógiára, ami „egyfelől a kettős hittel élésből fakad (vagyis abból, hogy ugyanazon közösség tagjai egyidejűleg két vallási rendszerrel élnek), másfelől abból, hogy ugyanazon közösség tagjai egyidejűleg két nyelvi rendszert használnak. Kétnyelvűség esetén egy új rendszer jöhet létre, ebben ugyanahhoz a jelölt oldalhoz (a jel jelentéséhez) két külön-