A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

MÚVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Fehér József: Megyénk Nepomuki Szent János szobrai

10. kép. Nepomuki Szem János-szobor Szerencs, Templomkert Felv.: Siska József tikus megformáltsággal. helyi (falusi vagy városi-mezővárosi) kézműves, kőfaragó iparos, esetleg paraszt kőfaragók munkája. Ritka kivételként tudjuk a tokaji szobor készítőjének nevét: „Jesper Lőrinc helyi kőfaragó mester 1802". Állíttatóját is csak egynek ismerjük megyénkben: a MiskolcHámorban felállított szobrot ..emeltette Fazola Borbála 1806-ban". (A szoborállítás költségeit valószínű, hogy a vidék földesura biztosította, esetleg magát a szobrot adományozta a terület püspöke.) A szobrok - egy-két kivétellel - igen elhanyagolt, málladozó, rongált állapotban vannak, pedig nem egy közülük - a történeti értékén túl - igen szép, megőrzésre méltó alkotás. Az elhanyagolt állapotnak a műemlékvédelem általánosan mostoha helyzetén túl többféle magyarázata lehetséges. Egyrészt az egyházi jellegű köztéri alkotásokra egészen a legutóbbi időkig kevés figyelem jutott, különösen vidéken. Másrészt nem volt világos, hogy kié is valójában ez az általában köztereken, vagy gyakran a településektől távol eső helyeken álló szobor, ki viselje gondját, harmadrészt magyarázható a szobrok anyagával is. Ez ugyanis szinte mindig puha kő (mészkő, mészkötésű homokkő), ezért a szabadtérben elhelyezett szobrok igen erősen károsodnak, különösen finomabban faragott részeik töredeznek, pusztulnak gyorsan az időjárás (víz, szél, fagy) viszontagságaitól. Restaurálásuk sem egyszerű feladat. A hivatkozott szakirodalomból

4 a két leggyakoribb példát idézzük, amelyeket elkövettek, elkövetnek a jószándékú, de át nem gondolt helyreállítási eljárás során. A mészkötésű homokkő szobrok restaurálásakor legtöbbször szükséges „a hiányzó részek pótlása. Erre ismert a kő-, illetve műkőpótlás . . . c műkőpótlásnál nem vették figyelembe az eredeti kőanyag keménységét. A cement keménysége nem felelt meg a kőanyagénak, ami dilatáció hatására további károsodáshoz vezetett. Ezt elkerülendő, az (eredeti) kőanyagnál gyengébb műkövet ajánlatos használni, így a későbbi esetleges károsodáskor a műkő tömege károsodik". A másik példa a helytelen eljárásra: „A szobor megsérült, a fej letörött, majd egy 30 cm hoszszú vasrúddal erősítették vissza a törzshöz. A vasanyag rozsdásodása miatt a kőanyag szerkezeti egysége megbomlott és számos, apróbb darabra hullott. Emiatt vált szükségessé az eredeti darabok alapján ugyanolyan kőből a fej újbóli kifaragása. A szobrok