A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

MÚVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Fehér József: Megyénk Nepomuki Szent János szobrai

restaurálásával újabban többhelyütt megpróbálkoznak. A szerencsi római katolikus templom kertjében lévő szoborról közölt fotónkon telismerhető a nyakrészen tőrtént restaurálás nyoma. Megmentésükre - a restauráláson túl - többféle lehetőség is kínálkozik. Az elnéptelenedett, elhagyott helyekről inkább célszerű áttelepíteni lakott települések közelébe, falvak, városok tereire, a forgalmasabb hidakhoz. Újabban a templomok közelében, a parókiák kertjében állítják fel a szobrokat. Pl. az 1802-ből való tokaji szobor eredetileg az elpusztult Tisza híd rakamazi hídfőjénél állt, később áthozták a tokaji hídfőhöz. Ma a Kossuth téren, a római katolikus templom mögött, a parókia előtt áll. így viszonylagos védettségben van, nem pusztul tovább gazdátlanul, a szándékos rongálásnak is kevésbé van kitéve. A szobrok restaurálása és az eredeti, többnyire távollévő helyen hagyásuk csak ideiglenes megoldás lehet. Pl. az újhelyi eredeti szobor 1756-ből való, de 1850-ben már újrafaragták (ezt tanúsítja a rajta lévő évszám). S itt alkalmazták a költségesebb, de véglegesnek mondható megoldást: az eredeti helyen felállították a szobor pontos mását kemény, süttői kőből, ez emberöltőkön keresztül elviseli az időjárás viszontagságait. A régi szobrot pedig restaurálás után múzeumi védettségbe helyezték. A Nepomuki Szent János ábrázolások ikonográfiái jellemzői: A helyi kőfaragó mesterek által készített homokkő szobrok a XVIII. század második felére és a XIX. század első évtizedeire jellemző késő barokk stílusban készültek. Többnyire naiv ábrázolások, ugyanúgy jellemzőjük lehet a fennkölt mozdulatlanság, mint a túlzott mozgalmas//. Lep. Sepoinuki Szent János-olajfestmény 12. kép. Nepotnnki Szent János-szobor. Sárospatak. Rorsodszirák Felv.: Veres András Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény Felv. : Kulcsár Géza