A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

MÚVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Fehér József: Megyénk Nepomuki Szent János szobrai

<S\ ki'

p. Nepomuki Szent János-szobor a restaurálás előtt Sátoraija új h elv, R ou y \ ti-h id Felv.: Fehér József y. kép. Nepomuki Szent János faszobra Szikszóról Lelőhelve: Sárospatak, Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény Felv. : Kulcsár Géza 6. Plébániák kertjében. 7. Temetőben, temetőkápolnában. 8. Kutaknál. A Nepomuki Szent János kultusz különböző alkotásokban fogalmazódhat meg: (Ismét a gyakoriság sorrendjében). 1. kő- és faszobor, 2. oltárkép, 3. kápolna, 4. festmény (táblakép), 5. dombormű, 6. freskó, 7. kisméretű népies faragvány, 8. sokszorosított grafikai lap. A szobrok, egyéb ábrázolások időbeni keletkezése: A szobrok szinte kivétel nélkül 1740 és 1850 között keletkeztek. A XVIII. század első évtizedeiben a tudatosan irányított rckatolizáció, a „második ellenreformáció" idején igyekezett az egyház a néphitet teljes egészében irányítása alatt tartani. „E mozgalom során hálózták be az egyszerű emberek életének legkülönfélébb színtereit a vallásgyakorlatra buzdító létesítmények."1 A speciális patronációt képviselő szentek szobrait túlnyomórészt ebben az időszakban állították fel: a tűzvész elkerülése végett Szent Flórián szobrát helyezték el, a szőlőtermő vidékeken Szent Orbán és Szent Donát ábrázolásokat találunk, a pásztorkodással foglalkozó területeken Szent Vendel vagy Demeter, a bányavidékeken Szent Borbála szobrokat láthatunk. A Nepomuki Szent János szobrok gyakorisága azzal is magyarázható, hogy ez idő tájt tőrtént szentté avatása (1729). A szobrok alkotói: A szobrok, egyéb ábrázolások és objektumok alkotója ismeretlen, állítója is csak ritka esetben tudható meg. A művészet történetében fel nem jegyzett ügyes mesterek, specialisták munkái. Népi. népies készítésű szobrok, általában rusz-