A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Bodnár Lajos: Méhesek Nagykapos környéken

lölését szolgálta. A levert oszlopok közé vesszőből font lésza, lészka (cserény) kerítést szerkesztettek. Magassága 130-180 cm volt. (A ház körüli méhesnek persze kinézetére is ügyelt, hogy ne valljon vele szégyent. „Nem normára dolgozott, megórabírbe. Önmagának vót napszámossá. Úgy csinálta munkáját, hogy szíp is, jó is legyen, teccen másoknak is, ha nem, hát írígyejje . . .") A legolcsóbb kerítésanyag a napraforgó szára volt, mely négy évig is eltartott. Az aljának fél ásónyomnyi árkot ástak ki, majd a földet a kész kerítéshez visszataposták. A szél is nehezebben kapaszkodott bele, az állatok sem tudtak alatta átbújni, hacsak mélyebbre nem ástak alatta. A karók 5-8 cm vastag, főleg akác, voltak. Ezeket egymástól két méteres távolságban verték le, és közöttük 50 és 120 cm magasságban vízszintesen rigliket szögeltek ki. Ehhez rögzítették a napraforgószárakat. A kaput hasított fából szerkesztették. A kerítés mellé gyakran tengerit (kukoricát) és paszulyt (babot) vetettek, hogy a széltől védje. (Ha hasított karóból csinálták, akkor hasonlóképp jártak el. Vastagabb oszlopot szulákot ástak le, riglikkel feszítették, melyekhez hozzászegezték a hasított léceket. A lécek végét felfelé kihegyezték, hogy az eső gyorsan lefolyjon róla, ne korhadjon). A sövénykerítés igényesebb, de tartósabb is volt. A babonások az ördögűzésre, füstölésre százéves sövényt használtak. Az 1930-as években még szinte minden porta kerítése, csűrfala, de a méhesek oldalai is ebből voltak. A hasított suhángokat, süvölvényeket (veresgyűrű, galagonya vagy mogyoró) alul megégették, hogy a földben jobban tartsanak. A szulákokat kb. egy méterre verték le egymástól, majd befonták a közöket, jó erősen összepréselve. A tetejére gyakran tettek szalmát is, hogy jobban eltartson. Épületfal esetében sárral is betapasztották. A kinti méheseket nem ritkán élősövénnyel védték, amit alacsony növésű, kökény, kecskerágó, csipkerózsa, galagonyabokorból telepítettek és rendszeresen metszettek. Nagyobb állatok ellen jól védett, és tartós is volt. Közébe sokszor gyümölcsfát vagy vadalmát, vadkörtét telepítettek. Régebben csak a tehetősebb gazdák alkalmazhatták a ma már elterjedt dróthálós kerítést. A méheskertekben szabad ég alatt, fedetlenül nem hagyták a méhkasokat. Nem csak a csapadék és szél, hanem a tűző naptól is védték. így a kasok élettartama is meghosszabbodott. A faltól távolabb eső méheskertben konyhakertet is létesített, amelyeket a marhadelelőkről trágyázott. A kertet és a méhest a nagyapák őrizték és gondozták, akik sokszor egész éven át kint voltak, csak télire mentek haza. Szirénfalva határában a Latorca kanyarulataiban lévő földjükön létesítettek kertet és méhest. A nagyapa itt termelt, télire tüzelőt készített, kaszált és szénát gyűjtött. Ezért a kerthez egy nyári lak (kunyhó, kaliba is tartozott). Ennek közelében pedig szabad tűzhelyet létesített. A kertben zöldség és virág is volt, illetve alacsony növésű gyümölcsfákat (szilva), hogy a rajok arra szálljanak, de a gyümölcsöt is tudta hasznosítani. Ha lehetett, akkor az aszalóban aszalta, de a lekvárt is ki tudta főzni idekint. Sok méheskert mellett díszcserjéket is találunk (orgona, jázmin, mogyoró). A kint lakó méhésznagyapa étrendje főleg gyümölcs, gomba, szamóca, tea volt a szokásos szalonna, esetleg füstölt hús mellett. Az ártéri méhesek gondozói még a nalászat révén bővítették étrendjüket. Egészséges életmódot éltek, magas kort megéltek. Ismerték a gyógynövények hatását, ezekből is gyűjtöttek télire és betegség esetére: hárs, kakukkfű, porcfű, fodormenta, apróbojtorján, melissza (citromfű), szamócalevél, akácvirág, vadmajoránna stb. Tudták azt is, hogy a füzek virága hatásos a gyulladásos betegségekre. Azóta már felfedezték, hogy antibiotikumot tartalmaz. Füzesek környékén a méz is hasonló hatású volt. Nem hiába használták a mézet mindenféle betegségre! Az elrendezést saját portámmal szemléltetem: A porta a falu kelet-nyugati irányú utcájának északi során észak-déli irányú. Hossza 180 méter, szélessége 28 méter. A ke-