A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Faggyas István: Néprajzi vázlat a Sajó- és Szuha-vidék kisnemességéről

A nemesítések után kialakult a Sajó- és Szuha-völgyi kisnemesi falvak új arculata is. A régi és új nemesek adományozott vagy vásárolt telkeiken építették fel kúriájukat, a hozzá tartozó gazdasági épületekkel és külön nemesi határrészen gazdálkodtak. Tisztán kuriális falvakká váltak: Hét, Szuhafő, Zádorfalva, Imola, nemesi határrésszel. A földesúri kuriális falvakban, mint Alsószuha, ma Szlovákiában fekvő Naprágy, Ragály, a földesúri birtok mellett terültek el a kisebb kuriális birtoktestek. Megosztott falutelepülés volt Aggtelek, külön paraszt és nemesi határrésszel. Az egykori földesúri kurialista falu, Alsószuha, a jobbágy-felszabadulás után megosztott falutelepüléssé vált. A nemesi hagyományok továbbélésének maradványaként még 1945-ig is megvolt a külön nemesi és paraszti határrész, az 1857-es tagosítás szerint. Mind a kuriális, mind a megosztott kisnemesi falvak belső települési rendje sorok, szegek, végek szerint alakult. Egy nemesi utcasorral települt Hét. Több utcasorral Alsószuha, ahol a Kalas-soron, Losonczi-soron, Templom-soron és a Dapsy-szögben éltek a kisnemesek nagyobb számban. A jobbágy-felszabadítás után Alsószuhán a jobbágyok a Domby-szögben, és kiscsaládonként a Zádorfalva felé eső utcasoron telepedtek meg, kisnemesi családok szomszédságában. Imola belső nemesi utcasorát metszette a Lelétevölgy és a Gál-szög felé vezető kétoldali utcasor. Itt is jelentős számú nemesi család lakott. Zádorfalván az egymást metsző utcasorokban élt többségében a kurialista kisnemesség, beékelődve soraikba néhány, kismesterséget űző nemesi rokonnal. Szuhafő ősi nemesi telephelye a község ún. Parti részén volt, melynek nagy részét a későbbi időkben a zsellérség foglalta el. A XIX. században a családok többsége lassanként, a patakmeder-bővítés és -szabályozás után, leköltözött a Derék részbe, és itt alakították ki nemesi portáikat. A régi települési helyen, a Parti oldalon, ma is lakik néhány nemesi család. A Csiszár-szög és Járdán-szög a helyi kisnemesek régi közösségi szervezetére utalnak. Ragály belső utcája az imolai úti elágazástól a református templomig képezte a nemesi sort, Kisragály névvel. Ezen túl a katolikus templom és a földesúri kastély köré telepedtek az úrbéresek és zsellérek. E településrészből alakult ki Nagyragály. A kiterjedt földesúri birtok mellett nemesi határrész nem alakult ki. A kisnemesek nemesi jogállásukat nemigen gyakorolták. A tagosítás után a volt úrbéresekkel együtt művelték földjeiket, intézték közös ügyeiket. A kisnemesi települések rövid bemutatása után röviden utalok a falvak társadalmi életének néhány kérdésére: a vallási élet hagyományainak, a házasságkötéseknek és az iskoláztatásnak a kisnemesség társadalmi életében betöltött szerepére. Ezekben erőteljesen tükröződik a kisnemesi mentalitás. A vallási élet keretén belül a nemesi hagyományok továbbélésében fontos szerep jutott a templomi ülésrendnek. A templomi ülésrendben már a XIX. század folyamán kialakult szokások szerint használták a székeket a nemes és nem nemes származású családok. II. József türelmi rendelete után meginduló templomtorony-építések és-átalakítások befejeztével, a presbitériumok kijelölték a családok ülőhelyeit. A nemesi egyháztagok adományaik, érdemeik és a székvételek sorrendjében foglalhatták el helyeiket, a presbitériumok kijelölése alapján. A helykijelölést a prédikátor a szószékből ismertette a hívek előtt. A kalapos szék falnak támaszkodó támlával és fogasokkal ellátott családi ülőhely volt. Az érdemszékeket az egyházat kiemelkedően támogató nemesi családok kapták. Azokat a katedrával szemben, a kalapos szék előtt helyezték el. A megmaradt padokat székvétel útján adta át az egyház a többi nemesi családnak. A székeket családok szerint a katedra oldalán, vagy a másik oldalon, az érdemszékek mellett jelölték ki. A földesurak széke a nemesi falvak templomaiban külön padsorban volt. így a ragályi templomban a Ragályi családnak, Alsószuhán a Bónis családnak, Naprágyon a Hanvay családnak volt külön padsora a templomban. A kalapos székek, érdemszékek és vett székek számozási sorrendje is mutatja a csa-