A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

KÖZLEMÉNYEK A FÉMRESTAURÁLÁS KÖRÉBŐL - Szabó Judit: Ásatásból származó XIV. századi ólomkeretes üvegablak részletének restaurálása

4. kép. Az ólomkeret kiegészített váza 5. kép. A keret alakításának szerszámai tettem el a mesteremberrel. A fém restaurálásához semmilyen idegen anyagot nem használtam sem ragasztásra sem kiegészítésre. Ugyanazzal a technikával állítottam össze a vázat, ahogy az eredetileg készült, ennek ellenére jól megkülönböztethető az eredeti és a kiegészített rész (4. kép). A kiegészítés módszerét szakirodalmi és konzultációs útmutatások, s a mesterség eredeti eszközeinek használata könnyítette (5. kép). A pótlásra szánt ólmot sablon segítségével hajtottam megfelelő ívűre, majd forrasztással került beépítésre. Ez elég hosszadalmas és nehéz munka volt, mert vigyázni kellett arra, hogy a régi forraszanyag ne olvadjon ki és az új forraszanyagból pedig csak a legszükségesebb mennyiség kerüljön a tárgyra, de a körök mégis biztosan legyenek egymáshoz rögzítve. A munkát az ablak mindkét oldalán elvégeztem. ÜVEG: Az eredeti üvegek tisztítása 10%-os HF oldattal történt. A jó megtartású üveg ezt az eljárást jól bírta. Többszörös deszt. vizes öblítést követően szárítás, majd polibutilmetakrilátos konzerválás történt. Eredmény: átlátszó egységes üvegfelület. A megtisztított és konzervált üvegek folyamatosan kerültek visszaépítésre az eredeti helyükre. A helyreállítási munka következő fázisa az ablak teljes képének kialakí-