A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

SZÁZ ÉVE SZÜLETETT MARJALAKI KISS LAJOS - Deák Gábor: Marjalaki Kiss Lajos a tanár, és kapcsolata a református egyházzal

Voltak tanárok - egyes iskolafajták erre lehetőséget is adtak -, hogy részt vegyenek a város üzleti életében, hitelbank, pénzügyletek munkájában - gondolok itt Gállfy Ignáczra és mindkét kereskedelmi iskola tanáraira, de a humán területen a szent hivatás, az igazság keresése, a tankönyvekben megírt ismeretek igazolása, vagy cáfolata, kiegészítése, az volt Marjalaki Kiss Lajos tanári habitusa. Egyszerűen járt, az emberek között egyszerű ember volt, gyakran magánosan a főutcán, gondolkozva, s nézte a házakat, azoknak nemcsak külső formáját, hanem történetét is látta maga előtt, s amikor az iskolába lépett, nem kellett akadémikus előadásokat tartania a középkor, vagy a későbbi korok városfejlődéséről, itt volt előtte Miskolc, a nyitott könyv, ahol a középkori Miskolc városképét először ö rajzolta meg, a derékpiacot, a görög kereskedők utcájával, az avasi templommal és temetővel. A Polgári Iskola a Kis Enciklopédia sorozatban bejárta és bejáratta „Csonkahazánk" szép tájait es a látnivalóit, Tanulmányi kirándulásra alkalmas helyek jegyzéke címen 1930-ban az akkori Magyarországot, de írt tankönyveket is, ezek földrajz-tankönyvek voltak. Benne idegen világrészek, tengerek, csillagászati földrajzzal. A jó tankönyv az, amit a gyakorló tanárok írnak, s ő ilyen értelemben is gyakorló tanár volt. Nemcsak a tárgyi anyag mennyisége, minősége, hanem a tanulóhoz mért előadása is tanári művészet, s Marjalaki Kiss Lajos ebben is példa. Ebbeli munkájának méltatása nem az én feladatom és területem, elvégezte azt Frisnyák Sándor, s értékelésében mindezek benne is találhatók. így volt Marjalaki Kiss Lajos „tudós tanár". De mi a köze Marjalaki Kiss Lajosnak a református egyházhoz? Mi a kapcsolat? Erre a kérdésre is egy kis kitérővel kell válaszoljunk, s itt idéznünk kell Miskolc kulturális életének közhíreit a helyi sajtóban. Ezek között is a Magyar Jövőt. Ebben találjuk a város szellemi életének napi eseményeit, a szabadegyetemi, egyházi tudományos és népszerű előadások műsorát. Már ez maga is megér egy tanulmányt. De a tudományos publikációkat is említenünk kell, a Történelmi és Régészeti Közleményeket, amelyekben ott vannak nemcsak a szerkesztők, elindítók, Leszih Andor és Nyíry Dániel írásai, hanem gyakran olvassuk Marjalaki Kiss Lajos adatközlő munkáit is. Kiemelt helyen kell foglalkoznunk a Református Egyházi Értesítővel, amelynek szinte minden számában van, vagy volt valami közölnivalója. Ezekben a közleményekben olyan adatokat dolgozott fel, amelyek nemcsak a város, a református egyház történeti hagyományaira vonatkoznak, mint az avasi református templom, vagy A Deszkatemplom építése, vagy a református temetők, azok nevezetes síremlékei, hanem mélyebbre ment, megvizsgálta a keresztelési, halotti, házassági anyakönyveket is, s ezekből nemcsak a népességszaporulatra, egyházunk jövő fejlődésére vont le következtetéseket, hanem egyben népi, nemzeti sorskérdések is benne foglaltatnak az idevonatkozó megállapításaiban, táblázatos kimutatásaiban. Itt találkozott a népi írók eszmevilága Marjalaki Kiss Lajos adataival, Móricz Zsigmond magyar sorskérdésekkel foglalkozó írásainak eszmei viszonylatában. De amikor ezekről a kérdésekről ír, akkor foglalkozik a ma már ismeretlen reverzális kérdésekkel is, s ennek vizsgálata is hozzátartozik gondolatvilága vezető tendenciáihoz, nyilván református szempontból. Több munkája a Református Egyházi Értesítő különlenyomataként is megjelent, mint A miskolci református egyház népmozgalmi adatai 1780-tól 1928-ig. Ebben a miskolci avasi egyháznál meglévő anyakönyvek és jegyzőkönyvek alapján dolgozta fel részletes adatszerűséggel és pontossággal, táblázatokba szedve évek szerint a születés, házasságkötés, halálozás adatait. Megjegyezte bevezetésül, hogy a korábbi adatok azért nem állnak rendelkezésünkre, mert az 1780-as tűzvészkor elégtek. így meg kell elégednünk az 1780-as kezdőévekkel. Ez is tanulságul szolgál. Különösen a tekintetben, hogyan nőtt fel Miskolc lakossága főként a betelepüléssel az 1711-ben még csak mintegy