A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

SZÁZ ÉVE SZÜLETETT MARJALAKI KISS LAJOS - Deák Gábor: Marjalaki Kiss Lajos a tanár, és kapcsolata a református egyházzal

Marjalaki Kiss Lajos,a tanár és kapcsolata a református egyházzal Generációk váltásának határán fájó emlékezés olyanokra gondolni, akiknek emléke még közvetlen, élő, arcvonásai, sétái a főutcán, vagy a múzeumban való kutatómunkája, közös cédulázásai nemcsak adattárakban él, hanem az ifjabb kolléga, munkatárs, barát emlékezésében. Most, amikor a hozzá való közvetlen, személyes kapcsolat emlékével idézem alakját, hadd tegyem ezt azzal a kiegészítéssel, hogy most azok számára, akik éltünk a két világháború közti Miskolcon és közvetlen a felszabadulás után itt voltunk, valamint azok számára, akik csak hallották munkáját, olvassák írásait, forrásul használják papírszelvényekre, kutyanyelvekre írott feljegyzéseit, hadd idézzem az akkor még mintegy 70 000 lakosú Miskolcot, annak szellemi életét, benne Marjalaki Kiss Lajos emlékét. Nekünk nem kell a napilapok hasábjaiból kutatni a város szellemi arculatát, előttünk van nagyrészt polgári, kereskedő, iparos, tisztviselő és kisgazda lakosságával, a vallásfelekezetek megoszlásával, a 70 000-ből mintegy 30 000 római katolikus, 20 000 református, 5000 evangélikus, 5000 egyéb, görög katolikus 10 000 vagy talán már akkor több zsidó lakosával, s ezeknek mindeniknek volt kulturális egyesülete, valamilyen szervezete. A Katolikus Nőegylet, a KALOT, a nagyrészt protestáns Tompa Mihály Kör, s Lévay József Közművelődési Egyesület, a Református Nőegylet, az evangélikusok, görög katolikusok egyesületei, a Deborah zsidó Nőegylet stb. S ezek között a miskolci református egyháznak a Palóczy utcai gyülekezeti terme, ahol oly sokszor hallottuk Móricz Zsigmondot is, Marjalaki Kiss Lajost is, más országos szerepű tudósok, írók mellett. Ugyanígy van előttünk a Múzeum, alapításától kezdve előbb múzeumőr, majd igazgató Leszih Andorral, később, a 20-as években Megay Gézával, Gáspár bácsival, a hivatalsegéddel, a Levéltár előbb Nyíry Dániellel, majd Benedekfalvi Klein Gáspárral, a 30-as években a városi levéltárban Schwendtner Istvánnal, mind-mind közvetlen ismerős, jó barát, a városban közismert és tiszteletben álló emberek. És a tanügy? Az 1920-as trianoni békeszerződés után újjászervezett tanfelügyelőség élén előbb Nehéz János, majd Kolumban Lajos, a népművelési vonalon Sáfrány István, az 1935-ben megszervezett Tankerületi Főigazgatóság élén pedig a Bécsből a Collegium Hungaricum éléről ide kinevezett dr. Tamedly Mihály. A gimnáziumok, a Reáliskola kiváló tanárai, akiknek ott volt a Szabadegyetem Balázs Győző vezetésével, s hol a város, hol a Zenepalota adott helyet a műsoros, de mindig egy-egy népszerű tudományos előadásnak, többnyire Miskolc tanáraival. El is érkeztünk ahhoz, hogy most abban a környezetben beszéljünk Marjalaki Kiss Lajosról, a tanárról. Nem életrajzot akarok most adni, hanem tanár egyéniségét akarom visszavarázsolni azok számára, akik ismerték, s azok számára, akik hallottak róla. Tudós tanár volt, s bár sokan voltak, akik szakmájuk ismeretével kiemelkedtek a hétköznapok szürkeségéből, s ezt egy-egy előadással időnként bizonyították is, Vucs-