A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)
SZÁZ ÉVE SZÜLETETT MARJALAKI KISS LAJOS - Csorba Csaba: Marjalaki Kiss Lajos - Miskolc város történetének kutatója
Marjalaki Kiss Lajos (Miskolc földje és népe, adatok és számok tükrében). 5 Ebben bemutatja Miskolc földrajzának legfontosabb jellemzőit. Ezt követi a lakossági statisztika a középkortól 1928-ig (a népmozgalom adataival). Mintaszerű a felekezeti statisztikája és ennek elemzése. Emellett azt is bebizonyítja - minden soviniszta vagy nacionalista felhang nélkül -, hogy Miskolc kezdettől fogva magyar város ; tételét elsősorban a hely- és családnevek gazdag adattárával igazolja. Tehát lényegében az 1920-as években kialakult Marjalaki Kiss Lajos történészi munkásságának két fő vonala: a történeti földrajz (topográfia) és a történeti statisztika. Mindvégig elsősorban ez a két részterület foglalkoztatta. Topográfiai tekintetben búvárkodásának utolsó évtizedében Miskolc belvárosa s az egyes épületek építéstörténete és műemlékvédelmi kérdései felé fordult érdeklődése. 1932-ben meghalt Nyíry Dániel, aki betölthetlen űrt hagyott maga után a város levéltárában. Sok ezer cédulából álló adatgyűjtéséből csak töredékek maradtak. A városi levéltár ismét a perifériára került. Ezzel szemben a megye tekintetében kedvezően változott a helyzet, hiszen 1930-ban Klein Gáspár személyében kitűnően felkészült levéltáros lépett hivatalba, aki jó áttekintést jelentetett meg 1938-ban a miskolci múzeumi levéltárról, s ezt megelőzően, 1935-ben máig sem meghaladott történeti áttekintést tett közzé Borsod vármegye levéltáráról. 6 Marjalaki Kiss Lajos 193fJ-as évekbeni kutatásainak irányát alapvetően meghatározta a publikálási lehetőség. Ez részben saját iskolájának évkönyveit jelentette (az Avasról, az avasi templomról értekezett); a korabeli sajtó - terjedelmi és egyéb okok miatt - kevés teret adott számára. Annál folyamatosabban jelentek meg tanulmányai a Református Egyházi Életben 1929-1937 között, majd 1943-ban (a miskolci református egyház múltjáról, különös tekintettel az egyes lelkipásztorok élettörténetére).
