A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

SZÁZ ÉVE SZÜLETETT MARJALAKI KISS LAJOS - Csorba Csaba: Marjalaki Kiss Lajos - Miskolc város történetének kutatója

1939-ben újabb monografikus áttekintés jelenik meg Borsod vármegyéről és Miskolcról Csíkvári Antal szerkesztésében. Ebben Marjalaki lényegében megismétli mindazt, amit az 1929-es monográfiában leírt: történeti statisztikai áttekintés Miskolcról, az Avas leírása és története. 1944-től a hallgatás évei következnek. 1953-ig kell várnia, amíg a Bükk útikalauzban nyúlfarknyi kis fejezetben összefoglalhatja a Bükk vidék településtörténetét. A műemlékek iránti érdeklődés és az idegenforgalom formálódása van segítségére abban, hogy 1954-ben a diósgyőri várat ismertető kiadvány megjelenhet, s abban a történeti rész az ő írása. Némi átdolgozással, bővítéssel 1961-ben is megjelenik ez a kis kötet. Miskolctól távolabbi terület történetének ismeretterjesztő célzatú feldolgozására is módja nyílik: 1955-ben jelenik meg a megyei tanács kiadásában Muhi puszta és környéke c. kis füzete. Az, hogy 1950. január 1-én nyugdíjazzák, végre elegendő időt ad neki arra, hogy szinte napról napra bejárjon a levéltárba (mind Miskolc város, mind Borsod megye levéltárába) s ott kutathasson. Az 1950-1962 közötti levéltári kutatónaplók jól tükrözik mikor, mit és mennyit kutatott.

7 Intenzív kutatásának időszaka 1960-ig tartott, 1961ben és 1962-ben - előrehaladott kora miatt - már egyre kevesebb időt töltött a megsárgult iratok, a bőrbe kötött régi fóliánsok számára oly kedves társaságában. Kutatta a Miskolc városi jegyzőkönyveket, az 1. kötettől (1569-) a XIX. század közepéig, a különböző feudális kori városi összeírásokat (elsősorban a mesteremberek nevei érdekelték), a XVI. század közepi dézsmajegyzékeket, a városi számadáskönyveket, az adólajstromokat, a telekkönyveket, a térképeket. Különösen nagy figyelemmel tanulmányozta az 1817-es Dombi-féle Miskolc városi térképet, amelynek topográfiai adatait a telekkönyvekkel összevetve mintaszerűen hasznosította, ő dolgozta fel először a miskolci Kötelkönyvet.

8 Tekintettel arra, hogy sem a városi, sem a megyei levéltárról nem volt akkoriban még fondjegyzék, ez csak halála után jelent meg (1975-ben), s mindkét levéltár mostoha körülmények között, szétszórtan raktározva működött, kitartó szorgalmú levéltári búvárlatait még inkább kell értékelnünk Csak azt sajnálhatjuk, hogy nagy mennyiségű cédulaanyagának csak töredékeit tudta már feldolgozni. Szerencsére az ő adatgyűjteménye nem jutott Nyíry Dánielénak a sorsára, féltő gonddal, rendezetten őrzik a Herman Ottó Múzeumban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyveiben és Közleményeiben az 1950-es évek második felében sorra jelentek meg Miskolc város topográfiája szempontjából máig alapvető tanulmányai: a város főújáról, a mellékutcákról, az Avasról, a Nova Civatasról. Építéstörténeti cikkei az 1950-es évek második felében indult megyei folyóiratban, a Borsodi Szemlében láttak napvilágot. E rövid megemlékezésnek nem lehet feladata az egyes tanulmányok és más kisebb írások kivonatos ismertetése sem, nemhogy részletekbe menő elemzése. Csak az általános jellemzők kiemelésére szorítkozunk. A Történelmi és Régészeti Közleményekben megjelent publikációit nem számítva Marjalaki Kiss Lajos valamennyi írása - műfaját tekintve - történeti ismeretterjesztő jellegű. Azok a kiadványok, amelyekben publikálhatott, adott időszakban csak ezt a közlési módot tették lehetővé. Ennek tudható be, hogy stílusa közérthetőségre, világosságra törekvő. Érdekesen, az érdeklődést felkeltően tudott írni, s ismeretterjesztő előadásain is magával ragadta a hallgatóságot. Sosem tudálékoskodott, nem volt száraz, kerülte az áttekinthetetlen adathalmazokat. Álláspontját világosan, egyértelműen fejtette ki. Minden kérdésben megvolt a maga sajátos álláspontja. Lehetőleg új, addig ismeretlen adatok, új összefüggések alapján dolgozta fel tárgyát. Mi sem állt tőle mesz-