A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NEMES LAMPÉRTH JÓZSEF EMLÉKEZETE - Végvári Lajos: Nemes Lampérth, Szőnyi és Aba Novák

Nemes Lampérth, Szőnyi és Aba Nóvák A XX. századi magyar műtörténet felderítetlen területeihez tartozik az ún. Greshamm kör egyes művészeinek a fiatalkori tevékenysége. Ez a hiányosság azzal magyarázható, hogy ezek a művészetről igen magas színvonalon gondolkozó és írni tudó művészek megállapodott stílusuk idején publikálták a nézeteiket, és nemegyszer oly módon nyilatkoztak pályafutásukról, mintha a kezdetektől kezdve ugyanazt az álláspontot képviselték volna, mint művészetük kiteljesedése idején.

1 Ez a tény nem csupán azzal magyarázható, hogy nem tartották kielégítőnek ifjúkori munkáikat. Legalább ilyen szerepe van annak a körülménynek, hogy ifjúkori munkásságuk a forradalmi avantgárdhoz kapcsolódik.

2 Ez a körülmény nem lett volna előnyükre a Horthy-korszak kezdeti periódusában. Ezért lehetőleg kikerülték ezt, s elhallgatták ifjúkori „botlásaikat". A művek azonban árulkodók, így van ez Szőnyi István esetében is, akit 1919 őszén az új rezsim megbízottjai forradalmi tevékenysége miatt kizárták a főiskoláról.

3 Szőnyi megtalálta a módját annak, hogy egy év múltával visszatérjen az intézménybe, bár nem mint növendék, hanem mint a fellendülőbe lévő grafikai műhely egyik tagja.

4 A műhelyben összegyűltek a 20 éves korosztály kiváló képviselői, így Aba Nóvák Vilmos, Patkó Károly, Tarjáni Sinkovics Jenő, Varga Nándor Lajos és Komjáti Vanyerka Gyula. Valószínűnek kell tartanunk, hogy Olgyay, a műterem vezetője igen körültekintően és óvatosan irányította a munkát, és gondosan ügyelt arra, hogy a „politikailag" gyanús fiatalok ne kompromittálják őt. Részben azzal magyarázható, hogy akár Aba Nóvák rajzaiban, grafikai munkájukban egyre inkább tanulmányozták a klasszikus hagyományokat. A műhely sajátos irányultsága miatt fokozatosan eltávolodtak főiskolás éveiknek avantgárd szellemű felfogásától. Olgyay esztétikai beállítottsága mellett, azonban szerepe volt a fiatal művészek tudatában végbement változásoknak. „Csalódtak" a forradalomban, amelynek lelkes hívei voltak azelőtt. Az eszmék devalvációja mellett szerepe volt egy kevésbé emlegetett ténynek, a trianoni békének, amelyet az akkori propaganda a Tanácsköztársaság egyenes következményének hirdetett.

5 A megromlott gazdasági helyzet, az ország elszegényedése a régi rendszer visszatérő urainak konzervatív és konvencionális ízlése a fiatal művészekben a létbizonytalanság érzetét keltette. Mindezek ellenére szemléletükben ott még munkálkodott az 1910-es években kibontakozott aktivizmus stilisztikája. Uitz Béla mindnyájukra nagy hatással volt. A másik kiemelkedő művész, Nemes Lampérth József pedig néhány évvel felettük járt a képzőművészeti főiskolán. Szemtanúk emlékezése szerint elsősorban Uitz Béla felfogása talált követőkre. így vélekedett többek között Pátzay Pál is, ez a véleménye azonban 45 évvel az események után hangzott el, sok vonatkozásban elferdítve a tényeket.

6 Bizonyos, hogy Uitz egyes munkáit a klasszicizmus iránti tisztelet jellemzi, ebből