A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NEMES LAMPÉRTH JÓZSEF EMLÉKEZETE - Végvári Lajos: Nemes Lampérth, Szőnyi és Aba Novák

1. kép. N. L. J. Városligeti részlet akarta Pátzay Szőnyinek a 20-as évek elején kialakult grafikai stílusát eredeztetni. Ez azonban egy utólag kreált ráhatás. Szőnyi grafikai munkái, főleg az egy- és kétalakos aktrajzok félreérthetetlenül bizonyítják, hogy nem Uitz Béla, hanem Nemes Lampérth művészete hatott rá.

7 Hasonló a helyzet Korb Erzsébettel, akinek a miskolci Képtárban őrzött rajzai Nemes Lampérth expresszív-konstruktivista felfogását követik. Ezek a rajzok véglegesen megcáfolják azt a művészettörténeti közhelyet, hogy Szőnyi és Aba Nóvák Korb Erzsébet hatására alakították ki a 20-as évek elején a grafikai stílusukat. Mind a három művész esetében a felfogásbeli rokonság oka a mintakép, Nemes Lampérth volt. Ez a tény Korb Erzsébet esetében világosabb, mint a két férfinál. Korb Erzsébet példájából kiindulva, határozottan állíthatjuk Nemes Lampérth hatását Szőnyire és Aba Novákra. Legalább 10 olyan rézkarca van Szőnyinek, amelyen ez a felfogás kimutatható. Hasonló a helyzet Aba Nóvák korai műveiben is. Szőnyi István egészen 1924-ig, Zebegénybe való költözésének idejéig ezt a felfogást követte. Midőn letelepedett a kis Duna menti faluban, első vállalkozása az volt, hogy összefoglalva eddigi törekvéseit, összehangolja azokat az új környezet adta plainair élményekkel: tehát olyan festői ingerekkel, amelyek a nagybányai művészet törekvéseinek újraértékeléséhez vezették.

8 Ez a törekvése a Hegytetőn c. nagyméretű festményében összegződik. A szűkszavú kompozíció a festésmódban és a fénykezelésben a rézkarcok felfogásával rokon. A rézkarcokban megvalósított formaadást igyekezett a plain-art nyelvezetével egybehangolni. De a napfény ragyogását nem a színek elemzésével és kontrasztjával fejezte ki - mint nagybányai mesterei -, hanem a levegőben sugárzott reszkető fénnyel és a reflexek által felfokozott lokális színekkel. Ezzel a képpel,