A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

MÚZEUMTÖRTÉNET-MUZEOLÓGIA - Viga Gyula: Középiskolás néprajzi táborainkból

Középiskolás néprajzi táborainkról Azoknak a kis közösségek számára szervezett sajátos közművelődési programoknak, amelyeket a köznyelv általában tábornak nevez, a néprajzi gyűjtőmunka területén is jelentős hagyománya van. Ha tartalmukban, formájukban mások is voltak a második világháború előtti évtized táj- és népkutató, falukutató táborai, mint a maiak, vitathatatlan, hogy nem új „találmányról" van szó ez esetben sem. Nem lehet itt most feladatom az okok és összetevők elemzése, de úgy érzem, hogy a felszabadulást követő első két évtizedhez képest általában csökkent hazánkban a táborok száma, a táborozási kedv, s csökkent az a kohézió, a közösségek összetartása is, amelyeknek egyik formálója éppen a különböző célú és rendeltetésű nyári tábor volt. Hangsúlyozom, hogy ennek okait jelen írás nem kívánja vizsgálni, de bizonyos vagyok benne, hogy a honismereti táborok e mozgalom leghatékonyabb formáló erejét jelentik, s éppen ezért indokolt az eddig szerzett tapasztalatok rögzítése, átadása. A miskolci Herman Ottó Múzeum eddig öt alkalommal rendezte meg középiskolás diákok számára nyári néprajzi gyűjtőtáborát. A táborok szervezésében, fenntartásában minden évben segítséget adott a Hazafias Népfront, a KISZ, ill. az Állami Ifjúsági Bizottság, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Művelődési Osztálya és Miskolc Város Tanácsa. Tapasztalataink szerint a kéthetes tábor lebonyolítása kb. 40 ezer forintot igényel, ami meggyőződésem szerint nem sok, sőt, ez a forma az olcsó közművelődési tevékenység közé sorolható. Táboraink - eltérően a megye más, általános profilú honismereti jellegű programjaitól - néprajzi szaktáborok, ahova már első alkalommal is tudatos kiválasztással kerültek a részt vevő diákok. A megye középiskoláiban és művelődési otthonaiban működő néprajzi-honismereti szakkörök vezetőit kérdeztük meg, ők választották ki a legjáratosabb tanítványaikat a táborozáshoz. Örömünkre szolgál, hogy kicsi a fluktuáció a részt vevő diákok között. Többen voltak, akik három nyáron is részt vettek munkánkban, s olyan is akadt, aki már egyetemi hallgatóként is visszajött, elvállalva egy kis munkacsoport vezetését. Az első táborra 1983. július 25.-augusztus 5. között került sor. A tábor központja Cserépfalu volt, az általános iskolában szálltunk meg. A 18 résztvevő négy munkacsoportban tevékenykedett. Munkájukat Tóth Judit, Bánfalvy Ferenc és Viga Gyula, a múzeum munkatársai, valamint Balázs Géza néprajzos egyetemi hallgató (azóta az ELTE nyelvész tanársegédje) irányították. A diákok Cserépfalun kívül gyűjtést végeztek még Bogácson, Bükkzsércen, Cserépváralján, Szomolyán és Noszvajban is. A jelentős mennyiségű szöveges anyag mellett, a tábor résztvevői száznál több reprezentatív tárgyat gyűjtöttek, amelyek méltó emlékei a Bükkalja tradicionális kultúrájának. 1984. július 23.-augusztus 3. között, második alkalommal Szomolyán szerveztük meg néprajzi táborunkat. Szakmai programként ekkor kettős célt tűztünk ki: részben tárgyi gyűjtést a tervezett barlanglakás-tájház berendezéséhez, részben pedig szöveges