A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

MÚZEUMTÖRTÉNET-MUZEOLÓGIA - S. Koós Judit: Adalékok a bronzkor kutatástörténetéhez (Leszih Andor kassai tanulmányútja 1902-ben)

3. kép. Demeter István: Currus Israel. 1969. 40,3x22,8 cm. Vegyes technika, papír lünk. Zenei ismétlőjelben található a „PATERMI" felirat és mellette a másik: „CURRUS ISRAEL ET AURIGA EIUS". (Szó szerinti fordításban: Atyám. Izrael szekere és kocsisa.) Az idézet ótestamentumi szövegre utal. Illés próféta tanítványa, Elizeus kiált így magára maradva, amikor mesterét Isten tüzes szekéren, szélvész által a menynyekbe viszi. Elizeus szavai az új, katolikus Bibliában: „Atyám, atyám, Izrael szekere és fogata!" (2Kir. 2, 12). A képen kedves és konkrét utalásokat találhatunk a bibliai történetre. A figura jobb oldali „kezében" csillagképhez hasonló szekeret tart, és a legfelső felhőszint is értelmezhető egy lebegő alakként, akinek csupán az arcát rajzolta meg a festő. A kép az Anyaghimnusz sorozat egyik darabja. Teilhard de Chardin: Hymne à la Matière költeményét Demeter István - saját szavaival - víziókban fogalmazta újra. A költemény kerettörténete Illés próféta mennybemenetele. A költeményben Illés magasztalja az Anyagot, a Szellemet, vagyis Istent, majd a Mindenséget átkarolva felemeltetik. Az elemzett kép a himnusz befejező, keretrészéhez tartozik, amikor is megjelenik Elizeus. „Lent a sivatag elcsendesült. Valaki sírt: Atyám, Atyám! - Micsoda dőre szél sodorta el! És a földön hevert egy köpeny." Elizeus fájdalma és magánya az egyik gondolat, ami felmerül bennem az idézet kapcsán és ez fontos adalék a képhez is; a másik az ábrázoláson már túlmutat, a költeményt viszont erővel és reménnyel zárja. Mielőtt Illés elragadtatott, megkérdezte Elizeust, hogy mit cselekedjen vele. „Hát akkor szálljon kétannyi rész rám a lelkedből!" kéri őt Elizeus (2Kir. 2,9). Illés azt válaszolja, ha Elizeus látja őt, amikor tőle elragadta-