A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

MÚZEUMTÖRTÉNET-MUZEOLÓGIA - Szepesi Anna: A festőművész Demeter István (Halálának 10. évfordulójára)

4. kép. Demeter István: Tanulmányok 1-2. tik, meglesz amit kér. Ha pedig nem látja őt, akkor nem lesz meg. Elizeus szinte öntudatlanul kiált fel, mikor Illést Isten magához emeli. Feladatát és örökségbe kapott tudásának terhét csak akkor fogja fel, mikor a köpenyt meglátja. A palást szimbólum. Illés, palástjának segítségével választotta ketté a Jordán folyót, úgy, hogy ők szárazon kelhessenek át rajta. Most már Elizeusra vár a feladat és a bibliai történet szerint sikerrel végzi el: próféta lesz. Visszatérve a képhez, Elizeus fájdalmas kitörését a festmény zeneisége érzékelteti leginkább, hiszen - akár a modern partitúrákon - ismétlőjelekbe zárt refrén, felütésszerű tus-toll vonalacskák módosítják a feketés-zöld alapforma, vagyis a dallam hömpölygését. Demeter István egyik Vendégkönyvében olvastam Csáth Géza Bartókról írt cikkének alábbi részleteit, melyeket igen találónak tartok Demeter művészetére is: „. . . Olyan muzsika, ami - első hallásra - még a legeslegújabb zenével táplálkozók füleit is megdöbbenti. Formában, kidolgozásban, hangzásban egyaránt merő újság ez a zene és az alapja, a gyökere mégis ott van mindannyiunkban. Ezeket az érzéseket minden finom idegú ember érezte! Ezeket az akadozó ritmusokat, a rokonságban nem lévő hangok makacs, diszharmonikus összetalálkozásait! ... az irtózást a közönségestől .. . Szubtilis, elrugaszkodott, az álom és az őrület határai mozgó lelkiállapotok ezek ..." Az elemzés befejezéseként Demeter István munkamódszeréről és a festmény stiláris hovatartozásáról szólok röviden. Az elemzett kép közvetlen előzményeként technikai, szín- és formakompozíciós előtanulmányokat találtam a számozatlan vázlatok kö-