A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

MÚZEUMTÖRTÉNET-MUZEOLÓGIA - S. Koós Judit: Adalékok a bronzkor kutatástörténetéhez (Leszih Andor kassai tanulmányútja 1902-ben)

zad elején alakult ki az a Pierrot, aki álmos, lusta, kissé visszamaradott; ezt a Pierrot-t Watteau felemelte, érzékennyé és szellemibbé tette. A 19-20. században a művészek gyakran fogalmazták meg önmaguk magányosságát ebben a bohócfigurában. Mint említettem, Pierrot jelmeze tarka is lehet, de végül is nem az a legfontosabb kérdés, hogy a pici garbórész milyen típusú bohócra utal. A ruházat valószínűleg csupán a „bohóc-létet" támasztja alá, hiszen a mélyebb jelentést egyértelműen az arckifejezés és a sapka hordozza. A sárga-piros-barna nyakrészen nyugszik a fej : a piros száj még az előző rész színfoltjaihoz kapcsolódik, míg a szomorúan hideg-kék szemek a sapka színeihez igazodnak. A szomorú arckifejezést segíti az erősen és sötéten meghúzott szemüreg és szemöldök, s a jobb oldali szem „könnyútja". Az arc „lisztességét" halványrózsaszín és lila olajpasztell adja. A „lisztes" arcot cirkuszi bohócok, pantomimművészek ma is használják, mert az arc a fehér réteg által elveszti felesleges részleteit, kortalanná válik és megmarad a mimika lehetősége. A fehér arc jó alap, tetszőlegesen rajzolhatjuk fel rá a kívánt karaktert. A bohócfigurák közül rendszerint a Pierrot-k arca fehér, egyszerűséget és szenvedést jelképezve. A clownsapkák sokfélék és jelentést hordozóak. A „Szegény bohóc" kétcsúcsú, „díszes" szegélypántú süveget visel. A Pierrot-k hosszú, csúcsos, esetleg karimás fejfedőt szoktak viselni. Goya Caprichos (Ötletek) grafikai sorozatában olyan grafikák is szerepelnek, amelyek megszégyenítetteket ábrázolnak.

2 A sokszor ártatlanul elítélt eretnekeket szégyenruhába és merev, csúcsos, pomponos végű sisakba öltöztetve vezették elő az auto da fé-ra. A Pierrot-fejfedők - melyek ezt az alapformát követik - jelentéskörébe tehát a megalázottság is beletartozik. A „Szegény bohóc" sipkája azonban csak torzítva tükrözi a hagyományt. A merev süveg ugyanis meglehetősen kicsi, kétcsúcsú, és szegélypánt díszíti. A kicsinységnek lehetnek kompozíciós okai, míg az utóbbi két tény újabb asszociációra utal: a mitrára vagy a püspöksüvegre. A mitra magasabb rangú katolikus egyházfők ünnepi öltözékéhez tartozó fejdísz, amely merev, hosszában háromszög alakzatot leírva, dupla csúcsban végződik, s néha kisebb rojtcsomó zárja le a csúcsokat. Legtöbbször finom anyagból, selyemből készül, esetleg hímzéssel. A fejre illeszkedő pántrészt ékkövek is díszíthetik. A kétcsúcsú süveget más művészek is alkalmazták bohócábrázolásaikon: pl. Picasso, Henri Hayden.

3 Hayden egyik képén „Három Pierrot"-t ábrázolt: az egyik Napóleon-sapkás, a középső élivel feltett „püspöksüveget" visel, a harmadik csúcsos fejfedőt. Szimbólumokról van szó, akár a „Szegény bohóc" esetében. Demeter István esperes-festőművész önmaga arcképét alkotta meg a világot rettenettel szemlélő clownfigurában. Másfajta stílust, más technikai megoldásokat tükröz a Currus Israel (3. kép). Az elemzés első szintje ebben az esetben legyen az első ránézésre absztraktnak tűnő kép leírása. A kompozíció alapja a feketészöld alakzat. Ehhez járulnak a formát kiegészítő tusvonalak és a kép alsó részén olvasható latin nyelvű feliratok. Az alakzat - horizontális felosztásban - kb. a kép alsó kétharmadában egy tömböt képez, lélegző testet alkotva, mely csurgatott „lábakban" végződik. Felfelé tekintve, a tömb vékonyodik, és karokkal kapcsolódik a „test"-ről leváló első szinthez, míg bal oldalon egy „kar" a második, felhő-szintet érinti. A harmadik szint domború emelkedése végteleníti a teret. Felfelé vezeti a szemet a szerkezetet finoman összefogó „s" vonal is, amit a jobb oldali „láb" és a bal oldali hosszú „kar" képez. A halványabb színű, továbbkent foltok irányt és gyorsaságot adnak az emelkedésnek. A szilárd test lebeg és buborékkönnyen tart felsőbb régiók felé. Demeter István a formát festékcsurgatásos és elkenéses technikával alakíthatta ki. A felszíni buborékok a vizes és az olajos alapanyagok vegyítéséből származnak. A kompozícióban is fontos elemként vesznek részt a kiegészítő tus-toll vonalak és a jelentést értelmező feliratok. Ezeket vizssgálva az elemzés mélyebb rétegeibe hato-