A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Siska József: A Bodrogköz népi táplálkozásához

adatokon kívül szinte semmi információnk nincs a bodrogközi népi ételekről.

4 Azt viszont egyértelműen lehet állítani, hogy mind a konyhatechnológiát, mind az ételismeretet egyaránt meghatározta a régió népességének mindenkori összetétele, az anyagi kultúra fejlettségi foka. Más volt egy módosabb család étkezése, mint a rendelkezésre álló nyersanyag szűkösségével küszködő szegényebb családé. Másként táplálkoztak a böjtöt tartó katolikusok, mint a lazább vallási keretek között élő reformátusok. Szirmay Antal, Zemplén megye jegyzője és levéltárosa, aki élete egy részét bodrogközi birtokán töltötte, így ír a korabeli ételekről 1804-ben kiadott művében:

5 „. . . Töltse kolbászoknak részét fokhagymával, Részét majoránna szagos pelyvájával, De a toszogatott kolbászt ki ne hagyja, Egész borsszemekkel az ízét megadja, Legyenek mind gyöngyös, májas, tüdős hurkák, Véres gömböcökbe szalonákbul kockák, Jól megmosva legyen a paczal főképpen, Borjú-disznófejek megtisztítva szépen, Osztán hat falusi gazdasszonyokat, Sütni-főzni kik jól tudnak olyanokat, Híván, kamráját mindjárt felnyitotta, Hogy azt ne kíméljék nékiek mondotta, Azok ketteje a kalácssütéshez hozzáfogott, Négye pedig a főzéshez. Sütöttek előbb szép fehér czipókat. Fonott kalácsokat, lángost, vakarókat, Száma nem volt a sok káposztás rétesnek, És a kapros túróval megtöltött bélesnek, Teknők tölték meg mákos kalácsokkal, Rántott csőrögékkel és lelkes fánkokkal, Tálakra levelén sültek halmoztattak, Asztalokra renddel mind alkalmaztattak, Udvar közepére egy nagy szány volt vonva, Amelyet kerített magasan négy ponyva. Ezen volt főzéshez nagy tűzpad építve, A sok felvágott fa rakásra készítve, A négy szakácsné itt járt, kélt, forgott-sürgött, A sok vagdalókés és főzőkanál csörgött. Ki ludat, ki kappant, ki pulykát mellezett. Ki malacot szúrván ebből vért eresztett, Kétfülű fazékban káposzta rotyogott, Pufogott a kása, fele lepotyogott, Egyik a kappanhoz metélt tészta laskát, Más is azt sikárlott, hogy majd csinál táskát, Harmadik bosporba fokhagymát aprított. Negyedik espéknek szalonnát hasított, Mert a pacalt és bárányhúst ezzel készítették, A törött lébe is ugyanezt tették. Gyenge báránykákat készítettek tárkonnyal. Borjút úriáson, mint szokás czitrommal, A disznó lábakbul főztek kocsonyákat, Tálaltak két lakos tálra tarhonyákat. Egyike egy sódart vagdalókésével feldarabolt. Főzte kaszás lével. Borjúfej tejfeles zsemlyekoczkával. Készült és disznófő eczetes tormával. Ludaskása is volt, csirkék köszmétével, Egy pár hizlalt réce főtt feketelével.