A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NEMES LAMPÉRTH JÓZSEF EMLÉKEZETE - Szabó Júlia: Tanulmány és kompozíció Nemes Lampérth József festészetében

7. kép. Nemes Lampérth József lapja 8. kép. Ferenczy Béni levele Wilde Jánosnak Ferenczy Noéminek Nemes Lampérth éremtervről, 1929. mint saját maga által befejezettnek és jónak vallott rajzain és festményein. Ezzel a jel­lemvonásával Nemes Lampérth József az expresszionista festészet alkotói közül a ter­mészethez és az emberekhez szent alázattal közeledő, és a festészet eszközeit nagy bi­zalommal használó művészekhez kerül közel, így mindenekelőtt Paula Modersohn Beckerhez, akinek Rainer Maria Rilkéről készült arcképe talán Nemes Lampérth Önarcképének legközelebbi rokona. 15 A festőnő önarcképével csak azért nem vethető össze a Nemes Lampérth önportré, mert a művésznő valami édeni ártatlansággal, ruha nélkül ábrázolta magát Önportréján. 16 Nemes Lampérth a meztelen emberi testtel akt­rajzain és aktképein talán még nagyobb érzéki beleérzéssel találkozik, de művészi mód­szerét ugyanakkor tudatosan keresett objektivitás és távolságtartás is jellemzi. Nemes Lampérth festményeire és rajzaira igen jellemző valami általános tanulmány jelleg ­mintha minden alkotása bizonyos fokig csak előkészület lenne egy még bonyolultabb, monumentálisabb, az idea tökéletességét megközelítő műhöz. Nemes Lampérth, aki a kor szellemét formáló filozófusainak - a magyar Vasárnapi Kör tagjainak - barátja­ként, 17 nemcsak Dosztojevszkijért rajongott, de Platon dialógusait is olvasta, s azokban keresett, mert keresni választ a tárgyi világ művészi megjelenítéséért folytatott művészi küzdelmeinek kérdéseihez. Az ideálisan tökéletes művet a nagy kompozíciót a jövő általa is megvalósíthatónak vágyott művészetében látta, amelyhez az anyagi világ gaz­dag gyönyörűségeiben elmélyedt rajzainak és festményeinek sorozata csupán előké­szítő tanulmány lehetett. Lampérth nemcsak a látvány „nuanszírozott látás"-áért küz­dött, mint egyik levelében megemlítette, hanem észrevevő képessége folytonosan re­mélt élesedését „a formák alatt lappangó belső dinamika" felszínre hozására alkalmaz­ta, s így „a platóni világszemlélet kristálytiszta világát" nemcsak a múlt egyik nagy szel­lemi örökségének tekintette, hanem - talán nem túlzás, ha szintén egy levelének részle­tével alátámasztva feltételezzük - saját világa alappillérének tartotta. 18 így követte egymást rajzaiban és festményeiben a megfigyelés, a lerajzolás a fő és alárendelt részletek egységének keresése, az ismétlésekben megnyilvánuló absztrahálás a belső lényeg mind erősebb megközelítésének szándéka, s eközben folytonos szellemi küzdelem a tárggyal és a tárgyért az érzéki konkrét és a szellemi elvont, az objektum és a szubjektum megőrzendő és újjáteremtendő egyensúlyáért. Lampérth számára a legfontosabb személyes önmegvalósítás az alkotás, amelyben mindig megjelenik a belső küzdelem egyes szakaszait elhatároló és jelző időfaktor a rajzok, festmények aláírásaiban, vagy éppen nyitottan hagyott időpontjában. 19 Legfőbb

Next

/
Thumbnails
Contents