A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NEMES LAMPÉRTH JÓZSEF EMLÉKEZETE - Szabó Júlia: Tanulmány és kompozíció Nemes Lampérth József festészetében

személyiségnek mutatják be. Ilyen személyiséggel találkozunk akkor is, ha Nemes Lampérth József barátaival folytatott egykorú és néhány évvel későbbi levelezését olvassuk.

13 Egyszer arról vall barátjának, hogy „mélyebb és tömörebb forma és színharmóniák felé gravitálok", máskor arról, hogy „lendületesen ment a rajzolás", míg néhány nappal később arról, hogy „a penna is meg az ecset is pihen", vagy azt írja meg 1915 novemberében Wilde Jánosnak: „nem rajzolok semmit sem, hanem annál többet viaskodom belsőleg. És olvasgatok. Már kiolvastam Dosztojevszkijnek A félkegyeiműjét, ami nagyon nagy hatással volt, helyesebben van rám. Óriási méretekben csodálom ezt az embert, és az elméjének a ragyogó ereje valósággal elragadott és lenyűgözött engemet".

14 Nemes Lampérth József festményeinek meghatározott koreográfiája van, ezt sokszor elragadtatott, szenvedélyes érzelmi kitörés jellemzi, amit azonban az erős megismerési vágy az intellektus uralma alá kényszerít. Van ebben a világban valami végtelen tiszta egyszerűség is, csaknem a naivitásig eljutó erős bizalom a magas szinten művelt művészi mesterségben, amelyet az általa csodált íróknál, festőknél éppúgy észrevesz, 6. kép. Vesztróczy Manó: Ex libris 5. kép. Vesztróczy Manó: Feleségem arcképe