A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Galuska Imre: A magyar falu kettős tagozódásának ősi szerepe (Feltevés a házasságszabályozó kétosztályú rendszerről)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK A magyar falu kettős tagozódásának ősi szerepe (Feltevés a házasságszabályozó kétosztályú rendszerről) A társadalmi néprajz szerint a házasság amaz ősi szabályozása, hogy ki kivel köthet házasságot, elhatároló jelentőségű volt a társadalom fejlődésében. Az ősemberi hordának nemzetséggé való átalakulása hozta azt a forradalmi, bár lassú változást, amellyel megszületett az emberi társadalom. „Létrejöttek - idézem Ju. I. SzemjonovoX - a két egymással házasodó őshordából álló rendszerek, a duális hordaszervezetek, megjelenésük lehetővé tette, hogy (. . .) a társadalmi viszonyok a közösségen belül teljesen és végérvényesen győzelmet arassanak (. . .), más szóval lehetővé vált az exogám közösségnek, a nemzetségnek a létrejötte." Ezáltal „a közösség állandó, mindennapos ellenőrzése alá került az összes állati ösztönök közül - úgymond - a legerősebb és a legtársadalomellenesebb, a szaporodási, nemi ösztön. A nemi ösztön megfékezése az állati individualizmus megfékezése folyamatának vezető mozzanata volt (. . .). A nemzetség és a duális nemzetségi szervezet létrejöttének befejezésével véget ér (. . .) az emberi társadalom keletkezésének folyamata."' Egybehangzik e megállapítás a bibliai hittel Istennek népet kiválasztó nevelő szeretetéről. A III. Móz. 18: 7-18. magyarázata szerint az itt található tilalmak „általában nem közeli rokonok házasságkötésére és ilyen módon történő vérfertőzésre vonatkoznak, hanem az ún. promiszkuitásra, amely primitív társadalmakban, egy-egy nagyobb rokoni kötelék együttélésénél szokott előfordulni. Az olyan rokoni kötelékben, ahol esetleg a többnejűség is szokásban volt, még hamarébb túltették magukat az emberek a tisztesség és szemérem korlátain . . ."

2 Tanulmányomban egy tételt mint feltevést állítottam fel az ősi magyar falu házasságszabályozásáról, párválasztási törvényéről. Dolgozatom első részében visszanyomozunk mindinkább csak tapogatózva a folyton homályosodó múltba, de a társadalomnak már mégis a hajnalába, mikor még, talán igen hosszú időkön át, ez a törvény volt a szabályozó. A második részben egy jelenségre mutatok rá: helységeink településbeli általános sajátságára, amelyre feltevésem alapítom. Ezt aztán az egyetemes etnológiában, végül a magyar néprajzban fellelt anyaggal, s egy régészeti felfedezéssel erősítem. 1. Ma a házasság megköthetőségének csak két, nagyon liberális szabálya van: nem léphetnek házasságra az egyenesági rokonok és a testvérek. De a testvér vérszerinti leszármazó jávai, s a volt házastárs egyenesági rokonával is érvényes házasság köthető az Galuska Imre tanulmányával kapcsolatban lektora, Fodor István számos ellentmondásra, bizonytalanságra hívta fel a figyelmet, amelyek olykor az írás alapproblémáit is megkérdőjelezik. A tanulmány közreadását így elsősorban vitaindítónak, problémafelvetőnek szánjuk, valamint szeretnénk megismertetni kiadványunk olvasóit a jeles néprajzi gyűjtő, „nem hivatásos" kutató szerző - kesznyéteni református lelkész - gondolkodásmódjával, széles körű tájékozottságon és felkészültségen alapuló felvetéseivel, eredményeivel. ^