A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Balázs Géza: Az ároktői szőlőbirtokosság alapítólevele

9.) Ha a' kerülők vagy szöllö pásztorok a' bíróság által bár mi nemű hivatalos dologban kiküldetnek, kiküldetésökben híven, igazán és lelkiismeretesen járjanak el, senkit is alaptalan gyanúból bevádolni, gyalázatban keverni, annyival inkább harag vagy bosszúállás kívánásából méltatlanul megsérteni, szenyvedett kárát jelentés nélkül elnézni, szabad nem lészen. Szóval a' kerülők és pásztorok lévén a'- szöllöskert őrei, tellyes és tehetségök szerint azon munkáljanak, hogy serény, gondos és lelkiismeretes eljárások által letett hivatalos esküjöknek, 's elöljáróik minden minden törvényes rendeleteiknek megfeleljenek." BALÁZS GÉZA JEGYZETEK 1. Más terminológia szerint: hegyközség. Lásd: Magyar Néprajzi Lexikon II. 518-519. Bp. 1979. A szőlőbirtokosság intézményéhez: Vincze István: Útmutatás népi szőlészetünk és borászatunk néprajzi vonatkozásainak gyűjtéséhez. Néprajzi Múzeum Adattára, é. n. Különösen a 10. sz. pont. 2. Az alapítólevél jelenleg Baka József elnökségi tagnál (Ároktő, Damjanich utca 56.) található. A szőlőbirtokosság történetére és jelenére vonatkozólag tőle kaptam a legtöbb információt. 3. Baka József közlése. 4. Bakó Ferenc: Vegyes néprajzi gyűjtés. Tiszaigar, 1949. Ethnológiai Adattár 4076. 5. Szeli Károly (Mezőcsát, Muhi út 8.) adatközlése. 80 éves. 6. Szőllő birtokosok összeírása az 1862-ik évi birtok állás szerint. Birtokkönyv Baka József tulajdonában. 7. Kiss Lajos: A szegény emberek élete. 3. kiadás. Bp. 1981. 246. 8. Magyar Néprajzi Lexikon V. 99-100. Bp. 1982. 9. Kiss L. i. m. 250. 10. Kiss L. i. m. 248. 11. Tárkány Szűcs Ernő: Magyar jogi népszokások. Bp. 1981. 640. Idézi még: Vincze István: Szőlőművelés és bortermelés a borsodi Hegyközben. Bp. 1960. 61-62. (kézirat) 12. A szövegközlés fotómásolat alapján készült. A helyesírás az eredeti állapotot tükrözi. A szöveg némelyik szava nehezen olvasható. Itt a szöveget kipontoztuk, olykor kérdőjeles (?) szóalakkal helyettesítettük, rekonstruáltuk. A szöveg jobb megértése érdekében néhány archaizmus mellett (olykor helyett) zárójelben mai szóalakot (olykor szóelemet) közlünk. Áz ékezetek a tintával történő írás miatt nehezen követhetők. A leggyakrabban előforduló szöllö szó általában rövid magánhangzóval szerepel. A címek és bekezdések első betűi általában ékes cirkalmas nagybetűkkel vannak írva, a szöveg végig tintával írott, nyomtatott betűs. Két helyen -jegyzetszámmal is utaltunk rá - néhány olvashatatlan sorral találkozunk. 13. Itt három elmosódott, olvashatatlan sor található. 14. Két és fél elmosódott sor. A gyűjtőmunka az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszék ároktői gyűjtőtábora keretében készült. Köszönetet mondok Papp József egyetemi docens segítségéért.