A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Iglói Gyula: A miskolci Belegrád malom

7. kép. Belegrád malom térképi ábrázolása a XIX. század második feléből gának 1619/1895. sz. határozata már elrendelte a malom Miskolc város közönsége javára történő kisajátítását, s ezt a malomtulajdonosok megfellebbezték. Fellebbezésüket a Földművelésügyi Miniszter harmadfokú jóváhagyó határozattal elutasította. A miniszteri döntés alapján a város kisajátíthatta az 1886. évi XXII. tc. 23. §-ban körülírt módon.

17 A polgármester és a malomtulajdonosok között a továbbiakban tárgyalások folytak a malom megvételének kérdésében, de ezek eredménytelenek maradtak. E körülményekről a polgármester a közgyűlésnek 1896. november 17-i ülésén számolt be. Az ülésen az alábbi határozat született: „Testületünk az előterjesztés tudomásulvételével határozatilag kimondja, hogy Takáts János és neje Liptai Zsuzsanna tulajdonát képező, a miskolci 63 sz. tjkvben 105/a/2/b hr.sz. alatt bejegyzett fekvőséget a hozzátartozó vízjoggal együtt kisajátítási eljárás útján kívánja megszerezni."

18 Meg kell jegyeznünk, hogy az idézetben szereplő helyrajzi szám eredeti elírás. Az azonosítások után helyes helyrajzi szám: 195/a/2/b. A telekjegyzőkönyvhöz tartozó térképen ez a helyrajzi szám szerepel, amelyet igazoló adatként fogadtunk el (7. kép). Ezt a határozatot a felsőbb szervek megerősítették. A Földművelésügyi Minisztérium 10158/1897. sz. határozatát a városi közgyűlés 1897. ápr. 7-i ülésén megtárgyalta. A miniszteri határozat „Takáts János és neje miskolczi lakosok tulajdonát képező Miskolcz városi alsó malomág hátrányosan befolyásolt vízfolyási viszonyok javítása érdekében mederrendezési munkálatok céljaira a kisajátítási jogot Miskolcz város közönségének" megadta.

19 Az 1881. évi jogszabályok szerint tervet és összeírást kellett készíteni a kisajátítandó ingatlanról