A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Iglói Gyula: A miskolci Belegrád malom

és tartozékairól. Elkészítés után ezt a város a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztette. A miniszteri jóváhagyás megtörtént, s ezt a városi közgyűlés 1897. jún. 9-i ülésén tudomásul vette. A kisajátítási eljárás tárgyalásának időpontját 1897. szept. 21-re tűzte ki a miniszter 28056/897. sz. határozata. A hosszúra nyúlt kisajátítási eljárás végeredményét az 1898. évi közgyűlések jegyzőkönyvei tartalmazzák. Az 1898. április 5-én tartott városi képviselői közgyűlés erről az alábbiakat fogalmazta meg: „. .. a f. 1898 évi Mártius 29-ik napján ... tartott kisajátítási tárgyalás során a kisajátítást szenvedő Takáts János és neje sz, Liptai Zsuzsanna miskolczi lakosok és a kisajátító Miskolcz város közönségét képviselő Soltész Nagy Kálmán kir. tanácsos polgármester között létrejött azon egyezséget, hogy Miskolcz városa a kisajátítás tárgyát képező alsó malom és összes tartozékaiért 1898 július 1-én a nevezett tulajdonosoknak 37000 frt vételárat fizet és az ingatlan 1898 július 1-től Miskolcz város haszonélvezetébe és birtokába jön át - testületünk az egyezségbe foglalt többi kellék kikötésekkel együtt elfogadja.. ."

20 A jegyzőkönyv a továbbiakban tartalmazza, hogy a város a kisajátítási összeget a „városi tisztviselői nyugdíjalapból" 10 évi, egyenlő részletekben történő visszafizetés mellett, 4,5%-os kamattérítés mellett fedezhesse. A közgyűlésen a határozat felett személy szerinti szavazás volt. A határozathozatalnál „igennel" 62, „nemmel" 5 képviselő szavazott. A malommal kapcsolatos későbbi eseményekről a mérnöki hivatal ügyiratai tájékoztatnak. Az 1898. szeptember 9-én kelt másodaljegyzői végzés szerint, „az alsó malom alkatrészeinek értékesítésére folyó év augusztus 17-ikére kitűzött nyilvános árverés eredménytelen maradt.. ."

21 A másik megmaradt irat, bár külzetén a „Tárgytalan" megjegyzés olvasható a polgármester 1899. június 9-én kelt kérelme a helyben állomásozó katonai hadbírósághoz. Ebben a polgármester „. .. a megállapított napi bérek mellett 10-15 katonai letartóztatottat" kért, két heti időtartamra, az „úgynevezett malomárok betöméséhez".

22 A 37 000 forintos költséggel kisajátított ingatlanból eladott tárgyakért 1898 augusztusában a városi házi pénztár 58 frt-ot vételezett be.

23 A mérnöki hivatal gondoskodott arról, hogy az el nem adott javak a „városi majorba beszállíttassanak". A lebontott malomépületről 1976 tavaszán - egy újságcikk tudósítását követően alaprajz, adás-vételi szerződések és egyéb dokumentumok kerültek a Herman Ottó Múzeum birtokába. A belegrádi malom közel két évszázados működésére ma már a helyszínen semmi sem emlékeztet. IGLÓI GYULA JEGYZETEK 1. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest 1851. III. kötet, 93-104. 2. Fényes i. m. III. 93-104. 3. Marjalaki Kiss Lajos: Miskolc régi építményei 1702-ig. Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1955. szept. szám. 14-16. 4. Leveles Erzsébet: A 800 éves Miskolc, Miskolc monográfia 1929. Bp. 52. 5. Román János: Különleges jobbágyterhek, pénzek és mértékegységek Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben a XVI-XVII. században. HOM Évkönyv 1968. Miskolc, 119. 6. Polgármesteri jelentés az 1878. évi augusztus 30—31-ki árvíz lefolyásáról. Miskolc 1879. Emlékirat 15-16. 7. Miskolc város építési rendszabályai (1891. okt. 15. képv. közgyűlésen elfogadva.) HOM 53.2805.1 lelt. sz. tulajdonában. 8. Adler Károly városi főmérnök, 1885-től a városi mérnöki hivatal vezetője. Munkássága közül jelentős: Miskolc 1885,1895 évi várostérképe, az 1894 évi városszabályozási tervezet, melyet Lippay Béla vasúti mérnökkel együtt készített. A „református főgymnasium" (ma a Zrínyi Ilona gimnázium) építési terveit 1895-ben készítette el. 9. Adler Károly-Lippay Béla: Miskolcz város szabályozása. Emlékirat, Miskolc 1895. 10. Adler ï. m. 7. 11. Adler i. m. 14. 12. Leveles i. m. 114.; Wittich Andor: A közgazdasági fejlődés rövid vázlata. Miskolc monográfia. Bp. 1929. 400. 13. M. Kiss i. m.