A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Németh Gábor: Szikszót ábrázoló rézkarcok a XVII. századból

1. kép. Szikszót ábrázoló rézkarc Wilhelm Dilich: Vngarische Chronica... Cassel, 1600. című művéből (A képek Márkus András felvételei) mot mai alakjában szabálytalan kör alakban kb. két méter magas, lőrésekkel sűrűn megtűzdelt kőfal veszi körül. Helyi forrás szerint árok övezte, amelyen a mai, későbbi építésű kosáríves kapuknál kőhidak íveltek át. A déli kapunál levő hidat 1813-ban bontották le. Építési ideje írott források hiányában nem tisztázható. Az 1588-as ostromot leíró helyi hagyomány azt valószínűsíti, hogy ekkor készült volna.

19 Korabeli források alapján azonban már az 1577-es vásárütés idején fal övezte a templomot. Szinán pasa idézett 1588. októberi levele pedig kifejezetten új és jelentősebb erődítmény emelését sérelmezte. A török féltékenyen őrködött minden komolyabb építkezés felett. A hódoltságban még a templom javítási munkákat is engedélyhez kötötte. A legkisebb erődítést is megtiltotta. Például 1654-ben a gyöngyösi reformátusokkal még az állatok távoltartására készült sövényfalat is leromboltatta a templom mellől. Viszont a portyáknak kiszolgáltatott peremvidéki településeknek szinte egyetlen lehetősége a templom megerősítése, fallal övezése volt.

20 Szikszón a templomot kerítő kőfal mellett létezett egy nagyobb területet védelmező sánc, amely nem kőből épült, hanem „magyar módra", azaz palánk volt. Egy 1640-ben kelt, Barát Ferenc eperjesi polgár szikszói ingatlanait összeíró oklevél említi. Sáncnyomok még 1844-ben is voltak a település házai között, közegészségügyi okokból temették be azokat.

21 Sajnos, az 1782-85-ös katonai felmérés térképén már csak a körfallal övezett templom és a tágas piactér vehető ki egyértelműen.

22 Nem dönthető el tehát, hogy Dilich rézkarca teljesen a fantáziára építve ábrázol ötszög alakú erődítményt, vagy pedig már ekkor létezett egy nagyobb területet védelmező palánk, amelyet esetleg