A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A Gönc melletti pálos kolostorok

2. kép. A hajó és a szentély belső nézete, nyugatról. (A képek Veres András felvételei) 3. kép. A hajó belső képe a diadalívtől fényképezve. a szentélyben is, amelynek keskenyebb tere csak két boltmezőre tagolódott. A szentély annak ellenére, hogy déli oldala teljesen kidőlt már, a templom legértékesebb műrészleteit őrizte meg. A szemmagasságában vízvezetőhöz hasonló övpárkány fut körül, ennek vonalai áthatoló gyámköveken nyugvó faloszlopkötegeket láthatunk a szentély falsarkaiban. A szentély északi falán faloszlop helyett gyám fogta alá az összefutó boltozatbordákat, e gyámkövek alsó tagozatait denevérszárnyra emlékeztető formákkal alakították ki, ami a pálosok gótikus építkezéseiben jellegzetes motívum, amely a gönciekkel csaknem teljesen azonos formában jelentkezik gyámokon a márianosztrai templomban is, amelyet Nagy Lajos királyunk alapított a pálosok részére. A templom külső homlokzatain a csúcsíves boltozati rendszernek megfelelően támpillérek állanak az északi hajófal kivételével, mert az ide csatlakozott, manapság már teljesen elpusztult kolostorépület helyettesíthette a támpillérek gyámolító szerepét. A kolostor alaprajzát ma még csak nem is sejtjük, volt-e kerengője, vagy nem, nem tudjuk, erre csak körültekintő és szakszerű ásatás adhatna feleletet. A mértani tagokkal szerkesztett oszlopok, gyámkövek, övpárkányok, vízvetők, bordaindítások egységesen a csúcsíves stílus fejlettebb korára vallanak és pedig igazolva az írásokban szereplő évszámot a XIV. század második felére." Ezt a műegyetemi tanári ismertetést azért is szükségesnek tartottam teljes mértékben közölni, mert az olvasó számára elképzelhető módon ismerteti a műrészleteket és az ugyanezen tanulmányból vett (1938-ban készített) templomalaprajznak az 1. képen való bemutatása elősegítheti az áttekintést. 2. felvételünk a hajó nyugati végéből fény-