A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A Gönc melletti pálos kolostorok

4. kép. Gyámkő a szentély északi falán 5. kép. Párkányrészlet a diadalív DNy-i részén képezve mutatja be a két oldalának jelentős részét (érzékeltetve a még meglevő falmagasságokat is), a templomhajó két keleti falszögletét, a diadalív maradványát és a szentély végének állapotát. A 3. felvétel a diadalívtől nyugat felé fényképezve, a hajó északi és déli oldalából és a nyugati zárófalából mutat be részleteket. 4. képünk bemutatja a denevérszárnyra emlékeztető formákkal kialakított alsó tagozatú gyámkövet, az 5. egy jellegzetes párkányrészietet. A 6. felvétel a hajóban látható faloszlopokat és bordákat szemlélteti, a 7. felvétel a szentély egyik falszögletét mutatja be. A 8. képen látható a hajó nyugati zárófala kívülről, a kapu és a felette levő körablak maradványával. Érdekes megjegyezni, hogy ennél a nyugati kapunál mind a martonyi, mind a kurityáni pálos kolostor nyugati kapuja igényesebb és látványosabb. A 9. felvétellel a szentély északkeleti sarkának, támpilléreinek és az ott elhelyezett toronynak a maradványait mutatjuk be. Sajnálattal kell szólni arról, hogy gótikus építészetünk ezen 600 éves emléke - mely meglepően jól viselte el a közel 450 éves elhagyottság állapotát és pusztító hatását, az utóbbi 50 évben igen sokat pusztult, faragványai töredeznek és mállanak, feltétlenül állagmegóvást igényelne legalább. 1942-ben még abban reménykedtek, hogy a Magyar Turista Egyesület kezébe vette a kolostorrom ügyét és a ledőléssel fenyegető részek aláfalazásával igyekszik biztosítani „a magyar művészettörténetben fontos szerepet betöltő műemlékünk fennmaradását". A világháború ezt megakadályozta, most azt kellene szorgalmaznunk, hogy a műemlékvédelem tegye meg mielőbb ezeket az intézkedé-