A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Viera Abelová-Milan Chlebana: Praslice na okoli Trencina (Fügedi Márta) - Andrej Chudoba-Milan Hloska: Od Tekova vietor veje (Liszka József)

VIERA ABELOVÁ-MILAN CHLEBANA: PRASLICE NA OKOLITRENCINA (Guzsalyok Trencsén környékén) Okresny národny vybor, odbor kultury v Trencine Trencin, 1979. 77 p. A szerzők a Trencséni Múzeum guzsalygyűjteményét mutatják be, történeti, funkcionális és formai elemzést is adva a gazdag anyagról, s ezzel egy táj tradicionális tárgyi kultúrájának egy szeletéről. A guzsalyok Trencsén vidékén is a falusi specialisták és az ügyes kezű parasztgazdák keze munkáját őrzik. Az archaikusabb ülőforma mellett megjelent és párhuzamosan funkcionált az újabb, álló típusú eszköz is. A formai variánsokat, az egyes alkatrészek megnevezését, jellemző formáit és díszítményeit nagy precizitással gyűjtötték össze és tárták fel a szerzők, a leírásokat gazdag rajzanyaggal is illusztrálva. Nagy változatosságot mutat a guzsalytalpak és -szárak díszítése. A faragás mellett említésre méltó a festéssel való díszítés, illetve a kétféle díszítőtechnika együttes alkalmazása. Különösen szép a guzsalyszárak aprólékos, finom geometrikus díszítése. A kötet végén a feldolgozás alapjául szolgáló gyűjteményi anyag, a Trencséni Múzeumban található 111 darab guzsaly néprajzi leírását és jellemző adatait közli a szerzőpár. A kis füzet szép példát nyújt egy múzeumi gyűjteményi anyag precíz, leíró jellegű, katalógusszerű feldolgozásra, mely elsősorban a későbbi összehasonlító kutatásoknál szolgálhat majd értékes adalékokkal. FÜGEDI MÁRTA ANDREJ CHUDOBA-MILAN HLÔSKA: OD TEKOVA VIETOR VEJE (Bars felől fúj a szél) Bratislava, 1984. 152 p. + 111 kép Tekovské múzeum Levice - Obzor A lévai székhelyű Barsi Múzeum megbízásából a pozsonyi Obzor Kiadóvállalat szép, reprezentatív fotóalbumot jelentetett meg az Alsó-Garam mente északi felén elterülő tizenegy szlovák település népművészetéről, ünnepi szokásairól. A szóban forgó falvak (népnyelvi sajátosságuk alapján „csilejkárok"-nak nevezik őket) népi kultúrája (elsősorban talán jellegzetes, pompás népviseletük révén) élesen elkülönül a környező szlovák és magyar településekétől. Andrej Chudoba, a tágabban értelmezett környék költő-fia, a naptári év ünnep- és munkarendjébe ágyazva, lírai hangvételű visszaemlékezésekkel és költeményekkel állít emléket a szülőföldnek. Az írott szó azonban csak kiegészítője, kísérője Milan Hlôska 111 fényképfelvételének, amelyek eredendően szintén művészfotók és elsősorban líraiságukkal, táj és nép iránti hűségről valló érzelemvilágukkal tűnnek ki. Nem lebecsülendő azonban dokumentációs értékük sem, hiszen a népművészet tárgyi világán kívül számos (igaz, másodlagosan megrendezett) szokáscselekmény egy-egy mozzanata is helyet kapott köztük. A színes és fekete-fehér fényképek eredetéről egy külön, függelékként a kötethez csatolt mutató tájékoztat bennünket. Itt kapott helyet az orosz, angol és magyar nyelvű összefoglaló is. LISZKA JÓZSEF