A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Václáv Frolec-Jaromir Kubicek (red.): Bibliographia Etnographica Carpatobalcanica (Dankó Imre)

szlovákiai ukránok néphitében c. munkájához, mely a szvidniki múzeum évkönyve 10. kötetében jelent meg (1982. 275-311. o.). Az ismertetett kötet cikke a következő démonokról szól: hmarnik (= vihar, jégeső támasztására képes ördöngös egyén), vodjanik (= vízi manó), domovik (= házi manó), csórt (= ördög), perelesznik (= csábító szellem), upir (= vámpír). A hetvenes évek elején a felső-zempléni Ciróka-patak völgyében fekvő Sztarina község határát ivóvíztároló céljára jelölték ki. Egészségügyi meggondolásokból nemcsak Sztarina község lakóit költöztették el, hanem a Ciróka, ill. mellékfolyói völgyében magasabban fekvő falvakat is: Dara, Szmolnik, Orosz Ruszka, Nagy (Nehval) Poljánka, Zuella (Zvala) Osztronicza (Osztrozsnica) lakóit. Vö. Fényes E.: Magyarország geohráphiai szótára I—II. 1851. A gazdasági döntést követően 1974-ben, az ukrán (ruszin) népi kultúrát képviselő hét község komplex néprajzi, történelmi, nyelvészeti stb. vizsgálatát határozták el, aminek koordinálására/. Podolak vezetésével bizottság alakult. A kutatások eredményeit Felső-Ciróka című monográfiában összegezné majd. A Ciróka-völgy komplex vizsgálatából egy kötetnyi anyagot a szvidniki ukrán múzeum már közzétett (1979. 9/2. kötet). Az itt bemutatott 12. kötetben négy újabb tanulmányt olvashatunk. Közülük három szlovák nyelvű. Sylvia Dillnbergerová: Az étkezés és terítés összefüggése a társadalmi és családi élettel (413-437. o.); Zelmíra Éípková: Kenderés len termesztése, feldolgozása a Felső-Ciróka völgyében (438^157. o.); Miloslav Sipka: A Felső-Ciróka-völgy gyógynövényei (458-489. o.);N. Dujcsak: A Sztár ina-völgy határnevei (mikrotoponimái) (489-551. o.). A szvidniki Ukrán Kultúra Múzeuma Tudományos Gyűjteményének 12. kötete a csehszlovákiai ukrainisztika jelentős teljesítménye. Használhatóságát növeli a név- és tárgymutató, valamint az egyes cikkekhez mellékelt idegen nyelvű rezümék. UDVARI ISTVÁN VÁCLÁV FROLEC-JAROMÍR KUBICEK (RED.): BIBLIOGRAPHIA ETNOGRAPHICA CARPATOBALCANICA 3. Brno, 1984. 80 p. A főként csehek és lengyelek által alkotott Kárpátobalkánia néprajzi nagytáj kutatása szerencsésen szerveződött egy nemzetközi néprajzi bizottság (Mezinárodni komise pro stúdium lidové kultury v Karpatech a na Balkáné - MKKKB) feladatává. Az összehangolt kutatások első lépései egy, a Kárpátbalkánia néprajzi kutatásában érdekelt népek ide vonatkozó etnográfiai irodalmának egységes szempontok alapján való összeválogatását és közreadását célozták meg. A bibliográfia összeállításánál a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a lengyel, a magyar, a szovjet és a román néprajzi irodalmat vették figyelembe. A bibliográfia két nyelvű; az egyes tételeket az illető nép nyelvén, úgy, ahogy az közreadásakor szerepelt és németül adták meg. A Kárpátbalkáni Néprajzi Bibliográfiából eddig két füzet jelent meg. Az első a terület népi építkezésével (1981), a második terület fontos foglalkozásának, életmód-alakító tevékenységének, az állattartással, illetve a pásztorkodással foglalkozott (1984). Ez a harmadik füzet pedig a terület betyár-világáról, betyár-hagyományairól szól. Lehet, hogy egyesek helytelenítik a betyárhagyományokat tenni a terület harmadik legfontosabb tárgykörének. Bizonyára az vezette a szerkesztőket, hogy a KárpátBalkán térség, nagytáj népi kultúrájának egyik legtöbb azonosságot, párhuzamot, hasonlóságot mutató tárgyköre a betyárfolklór, ahogy azt már jóval azelőtt nem egy kutató