A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Milada Kubová: Bibliográfia Slovenskej Etnografie a folkloristiky za roky 1976-1980 (Dankó Imre)

megállapította. Például a magyar Domokos Sámuel is, ki is adva egy kárpát-balkáni betyárballadás könyvet, 1959-ben (Betyárok tüzénél. Kelet-európai népek betyárballadái). Magyar részről ismételten fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nálunk a hajdú szó nem betyárt jelent, mint ahogy több kelet-európai nyelvben is értelmezik. Következésképpen a magyar hajdúfolklór, amennyiben egyáltalán van, nem azonos a magyar betyárköltészettel. Szegényes hajdúfolklórunk mellett nekünk is virágzó, változatokban gazdag betyárköltészetünk van, mint ahogy azt ez a bibliográfiai összeállítás is igazolja. A bibliográfia minden részére vonatkozóan érvényes az a megállapítás, hogy igen nagy anyagból kellett aránylag keveset kiemelni. Ilyen esetekben nyilvánvaló, hogy a bibliográfus arra törekszik, hogy a legfontosabb munkákat, az illető nemzeti irodalomra legjellemzőbbeket vegye föl összeállításába. Átnézve a bibliográfiát, nem vagyunk meggyőződve róla, hogy ez mindig sikerült. Kár, hogy néhány igen fontos munka kimaradt, hogy ugyanakkor néhány kevésbé jelentős pedig szerepel. A magyar részt Küllős Imola állította össze. Mindössze 57 adatot, címet közöl, azonban ezekről elmondhatjuk, hogy nagyon jól átgondoltan, igen ökonomusan, szerepeltetve minden lényeges munkát. Egyedül talán népköltési gyűjteményeink betyárköltészet anyagát, fejezeteit hiányolhatjuk. A jó válogatás értékét, informatív erejét sajnos, lerontják a sajnálatos sajtóhibák. Ezek nagy része központozásból ered (Dőmőtőr stb.), néhány azonban elírásból (Baloch I. stb.). Ezek ellenére biztosak vagyunk benne, hogy Küllős Imola válogatása jó, képes elérni a vállalkozás célját; mélyrehatóan, lényegi tájékoztatást adni a betyárköltészetről. Nagy érdeklődéssel várjuk a magyar etnográfusok-folkloristák munkáját is nagyban megkönnyítő vállalkozás további köteteit. DANKÓ IMRE MILADA KUBOVÁ: BIBLIOGRÁFIA SLOVENSKEJ ETNOGRAFIE A FOLKLORISTIKY ZA ROKY 1976-1980 (Szlovák néprajzi és folklór bibliográfia az 1976-1980 évekből Bratislava, 1984. 343 p. Milada Kubová már a szlovák néprajzi és folklór bibliográfia harmadik kötetét teszi le az asztalunkra. Az első kötetet, az 1960-1969-ig terjedő időszakról 1971-ben, a másodikat pedig 1970-1975-ről szólóan,<1979-ben. Mindkét előző kötet megérdemelt méltánylásban részesült nemcsak a szlovák, de a magyar néprajztudomány, néprajzi bibliográfiánk részéről is. Jelen kötet 3134 tételt tartalmaz precíz leírással, jelölve minden esetben azt is, hogy a kérdéses tanulmánynak vagy egyéb közleménynek van-e. s ha igen, akkor milyen nyelvű összefoglalása. A bibliográfia használatát nagyban elősegíti, hogy abc-rendben közli azoknak a kiadványoknak (folyóiratoknak) a címeit, amelyekből adatait vette. így sorolja föl az Irodalmi Szemlét, a Népművelést, a Néprajzi Közleményeket, az Új Szót - szlovákiai magyar nyelvű, esetenként néprajzi érdekű anyagot is közlő periodikákat; és az Acta Ethnographicat, a Békési Életet, az Ethnographiát, a Műveltség és Hagyomány egyes köteteit, a Néprajzi Értesítőt, a Néprajzi Híreket és a Néprajzi Közlemények egyes számait - magyarországi kiadványokat. Természetesen a magyar kiadványokból a szerkesztő csak a szlovák érdekeltségű anyagot vette ki és szerepeltette bibliográfiájában. Ehhez a forrásfelsoroláshoz hasonlóan nagymértékben megkönnyíti a bibliográfia kezelését, felhasználását a név-, a helynévmutató. Bibliográfiánk adataiból is jól kivehető, hogy a szlovák néprajzi és folklórkutatások fontos tárgyköre az akkulturizáció, az interetnikus kapcsolatok, a folklorizmus kér-