A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Vlastivedny spravodaj Tekovského múzea v Leviciach (Liszka József) - Naukovij zbirnik muzeju ukrajinszkoji kulturi u Szvidniku (Udvari István)

gyományos kárpáti népi foglalkozások (beleértve a földművelést is) és kismesterségek feldolgozásához. Gazdag és változatos gyűjteménnyel rendelkezik a népviselet és népművészet tárgyköréből. A szellemi kultúra és folklór vizsgálatában Nagya Varchol munkássága érdemel külön említést. Pozitívan kell értékelnünk a Szvidniki Ukrán Kultúra Múzeuma kiadói tevékenységét is. Önálló monográfiákon kívül a múzeumnak 12 évkönyve látott napvilágot. Az évkönyvek a csehszlovákiai ukrán tudományos élet hű tükreként értékelhetők. A 12. kötet 18 történelmi, nyelvészeti, irodalom-és művelődéstörténeti, néprajzi cikket foglal magában. A történelmi tanulmányok közül E. Sztravrovszkij: Antifeudális népi felkelések és parasztháborúk Közép- és Kelet-Európában című munkáját emeljük ki (41-82. o.). A Dózsa parasztháborúval s az ukrajnai kozákmozgalommal is foglalkozó szerzőnek, érdekesek és néprajzosok számára is adaptálhatóak azok a megállapításai, melyek szerint a középkor századaiban a Kárpátok régiójában az útonállók, betyárok sajátos szociális mozgalma alakul ki (ukránul: opriskivsztvo, rozbijnictvo, zbijsztvo, szlovákul: zbojnictvo). E mozgalom szociális tartalmában, célkitűzéseiben, s harci módszereivel tipológiailag különbözik a vizsgált terület egyéb népi, antifeudális mozgalmaitól. A művelődéstörténeti rovatban külön figyelmet érdemel O. Rudlovcsák: A Szvet c. újság és elődei. A Szvet bibliográfiája című közleménye (83-181. o.). Az 1867 és 1871 között Ungváron megjelent ruszin újság bibliográfiájában több Szabolcs megyére vonatkozó adatra is bukkantunk. A korabeli ruszin (egyházi) értelmiség törekvéseit jól tükröző hetilap Nagykálióból, Levelekről, Máriapócsról stb. is tartalmaz híreket. Az 1869. N° 2. számban Hladonik Mihály kántortanító pl. arról tudósít, hogy Nyírpilis községben jól szervezett olvasóegylet működik, amelynek tagsága járatja és olvassa a galíciai orosz nyelvű lapokat is. A tudósítás kiterjed az olvasóegylet működési szabályzatának ismertetésére is. A Szvet bibliográfiája gazdag néprajzi vonatkozásban is. Az ugocsaí népszokásokról (1870. N° 24-27.); a máramarosi havasi gazdálkodásról (1870. N° 38-46.); a szepességi ruszin népi gyógyászatról (1869. N° 47.); a betlehemes játékokról (1867/68. N° 26.) stb. találhatunk adatokat. A betlehemes játékokról szóló cikk kitér a hasonló magyar nyelvű játékokra is, azok szövegét nem megfelelőnek minősíti. J. Selepec a múlt század első felében élt neves kárpátukrán költő A. Duhnovics költészetének orosz forrásairól ír (183-197. o.). Meggyőzően bizonyítja: az orosz költészet meghatározó jelentőségű volt Duhnovics munkásságában; rámutat arra is,hogy a Duhnovics által ismert, a Duhnovicsra ható orosz költők nem azok közül kerültek ki, akik a korabeli művészi és szociális haladás élvonalát képviselték. A. Slepeckij a múlt században Zemplénben működő kárpátukrán költő A. Pavlovics (1819-1900) 30 ismeretlen költeményét publikálja (197-228. o.), melyek közül kettő is Deák Ferenchez címet visel. Mindkét vers pozitív kicsengésű. A kötetben két tudománytörténeti munka kapott helyet: Z. Hanudel a II. világháború utáni csehszlovákiai ukrainisztika nyelvészet terén elért eredményeit összegzi, felvázolva a megoldásra váró feladatokat is (325-346. o.). /. Podolak: A kelet-szlovákiai ukrán etnikai terület néprajzi kutatásának célja és eredményei c. tanulmányában (315324. o.) az 1950-es évektől 1981-ig tekinti át a csehszlovákiai néprajzi ukrainisztikát. Az eredmények jelentősek, elérkezett az összegzés ideje - állapítja meg. A szintézisnek fel kell ölelnie az ukrán lakosság tárgyi és szellemi kultúrájának minden jelenségét, meg kell mutatnia az ukrán népesség körében az utóbbi időben lejátszódott mély és bonyolult etnokulturális változásokat. Rátérve a szűkebben vett néprajzi, folklór témájú cikkekre, először a már említett Nagya Varchol: Férfi démon a kelet-szlovákiai ukránok néphitében című tanulmányát említjük (229-262. o.). N. Varchol cikke szervesen kapcsolódik a Nő démon a kelet-