A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Slovensky národopis - 1985. (Bődi Erzsébet)

Urbancová és Emília Horváthová adatai a XIX. és a XVIII. században lejegyzett pozsonyi lakodalom érdekességeire, pl. a kakasütés szokására hívják fel az olvasók figyelmét. Blazena Smotláková a két világháború közötti munkásosztály politikai, kulturális törekvéseit, haladó mozgalmi erejét vázolja. A kutatók különös gonddal, elsősorban a társadalmi-gazdasági fejlődésben sokáig visszamaradt horvát telepek, Devínska Nova Ves, Chorvátsky Grab, Javorce kultúráját vizsgálják részletesen és mutatják be. így Kornélia Jakubíková az emberi élet fordulóit követő ünnepek, a születés, a házasságkötés és a halál külső keretének sajátosságait emeli ki. Zita Skovierová pedig a jeles napok eseményeit követi nyomon. Zuzana Benuéková általánosságban szól a horvát etnikum jellemzőinek továbbéléséről. Mindebből a rövid tartalmi ismertetésből is láthatjuk, hogy a néprajzkutató elsőként az eredetileg eltérő etnikumok történeti rekonstrukciójára törekszik egy nagyváros kultúrájának vizsgálatánál. A kutatási témákat elsősorban a szellemi műveltség területére tűzik ki. Az életmód alapját képező gazdasági élet sokkal összetettebb elemzést, interdiszciplináris kutatást igényel. A jelen kötetben erre egyedül csak Magdaléna Paríková vállalkozott, ki a zöldség- és gyümölcstermelést és -kereskedést tanulmányozta (179-194. 1.). A Slovensky národopis összevont száma, mint Milan Lescak előszavából megtudjuk, a szocialista gazdálkodás hatásáról, a népi kultúra átalakulásáról, a hagyomány beépüléséről, értékeinek tudatos és ösztönös átmentéséről szól. A nagy társadalmi változások közepette a múlt elválaszthatatlan jelenünktől, mindannyian merítünk a kulturális örökségből. Vonatkozik ez mind a gazdasági, mind a szellemi életünkre. Ezt támasztja alá a kötetbe szerkesztett tíznél több tanulmány is. Pl. Peter Slavkov

sky a szocialista mezőgazdaság kialakulását, a társadalmi átrétegződést, az életszínvonal látványos mutatóit szemlélteti (323-336. 1.). Nem sokkal alább (350-364. 1.) Erna Drábiková a háztáji gazdaság profilját, munkaszervezeti formáit, ekonómiai jelentőségét, felszereltségét vizsgálja az ország különböző vidékein. Szó van még a falusi építkezés nagyarányú, sokszor a szociális szükséglettől független mértékeiről, a házak nagyságához igazodó berendezésről, az ízlés változásáról, melyet gyakran a városi lakos, a kutató saját értékrendszerével alig tud követni, csak a puszta tényeket kénytelen tudomásul venni. Viera Nosátová a ruházat, az öltözködési kultúra átalakulásában inkább a népviseleti elemeknek szentel nagyobb figyelmet. Ez által a mai reális helyzetnek csak az egyik oldalát, a „színes" múltját ismerjük meg (427^452.1.). Tematikájához képest túl rövid, de mégis elidőzhetünk Daniel Luther írásánál (465-482. 1.). Az ország három pontján, három faluban végzett szokásvizsgálatot. A Vág völgyében található közülük kettő, egy pedig teljesen keleten, Szobránc és Nagymihály között. A kutató most nem a hasonlóságokat és az eltéréseket kereste a szokáselemek világában, a változások tendenciájára volt kíváncsi. E rövid ismertetés keretében minden egyes írásról nem beszélhettünk. A kötet 21 értékes tanulmánya közül fentebb csak néhányat emeltünk ki. Feltétlenül fel kell hívni a figyelmet még egyre, a Szlovák Néprajzi Atlasz munkájáról tudósítóra. Rasta Stolicná számol be röviden, de igen lényegrelátóan a végéhez közeledő táplálkozásvizsgálatról (599-603. 1.). A kartográfiai módszerrel végzett kutatás világosan elénk tárja Szlovákia négy kultúrzónára való tagolódását. A síkvidéki táplálkozási kultúra a cikkben pannon műveltségnek nevezett - merjük kimondani, hogy magyar-kultúrával függ össze, s annak hatására kialakult elemek miatt különül el. A második nagy táplálkozási régió a Kárpátok természeti adottságai által van meghatározva. A juhtartás, a kecskeés a tehéntej, a zab és az árpa, a köles és a pohánka, a savanyú káposzta biztosítja a mindennapi táplálékot. A harmadik táplálkozási terület Kelet-Szlovákiában rajzolódott ki. Itt a görög katolikus vallás hatása vájt és hagyott mély nyomokat. Pl. a paska, a kracun