A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Vlastivedné Studie Gemera, 3.(P. Nagy Judit)

ünnepi sült tészták és a zolta hrudka édes túró megléte stb. A negyedik táplálkozási zóna a sok cseh és német elnevezésű ételekkel, táplálékokkal, pl. dolky, calta, stricid stb. vált ki. Ez a régió természetesen Nyugat-Szlovákiában található. A folyóirat negyedik számát a Nemzetközi Kárpát-Balkán Bizottság (MKKKB) 25 éves fennállását ünneplő jubileumi ülésszak anyaga tölti ki. A tagországokat, közöttük Magyarországot képviselő etnográfusok Lembergben találkoztak évforduló alkalmából. A felszólalásoknak, mint már annyiszor, most is a Slovensky národopis szerkesztősége biztosította a közlést. A megjelent előadások jórésze beszámoló az eddig végzett munkáról. Ju. V. Bromlej, Vaclav Frolec, Ján Botík a szervezet fáradhatatlan aktivistái a 25 év eredményét összegzik: előrehaladott az építészet és a pásztorkodás kutatása, eredményesen folynak a betyárfolklór-vizsgálatok, megjelentek a tematikus bibliográfiák stb. Etnofilm Cadca 1984 cím alá besorolt írásokat a vizuális kultúra iránt érdeklődőknek ajánljuk (737-772.1.). Olvashatunk a népi kultúra filmezéséről, a televíziózás hatásáról, a videotechnika hasznosságáról, a népszerűsítésről, a szorb kultúra, a szokások filmezésénél tapasztalt eredményekről és kudarcokról. E rövid kis tallózás után bátran kijelentjük, hogy a Slovensky národopis 33. évfolyamát érdemes kezünkbe venni. Tartalma gazdag, tematikája széles körű. Az orosz és a német vagy angol nyelvű összegzések megkönnyítik a szlovákul nem tudók tájékozódását. BŐDI ERZSÉBET VLASTIVEDNÉ STUDIE GEMERA, 3. (Gömöri honismereti tanulmányok) Szerkesztette: Július Bolfík Rimavská Sobota, 1985. 316 p. A gömöri honismereti tanulmányok harmadik kötete változatos témakörű tanulmányokat közöl. Gazdag válogatást találunk a történelem, az irodalom, a nyelvtudomány, a pedagógia és a néprajzi tárgyú munkákból. Ez utóbbiakat - három fontos közleményt - ismertetjük az alábbiakban. Josef Hosso tanulmánya, melynek címe Stredovcké hrnciarstvo na üzemi Gemera, Novohradu a Hontu (Középkori fazekasság Gömör, Nógrád és Hont területén) összefoglalja a fazekasmesterség szlovákiai fejlődését a kezdetektől (12. sz.) a kicsúcsosodásig (15-16. század fordulója). Ez időszakban a fehér cserép négy fejlődési fázisát vázolja föl, és e fázisok leírását a fehér cserép eredetének és legáltalánosabb sajátságainak keretében teszi teljessé. A megkülönböztetett négy fázis a következő: az első a 12. század feléig tartott, a második a 15. század feléig, a következő a 15. század második felét töltötte ki, az utolsó a 15. és a 16. század fordulóját jellemezte. A 14. század feléig a mladokradistei időszakból megőrződött a vésett díszítés, mely leginkább csigavonalat mintáz. Teljesen túlsúlyban levő típusok a fazékformák, melyek mellett palackok és kis számban tálak, csészék és fedők is találhatók. Az edényeket korongon formálták, amelyekről leválasztották őket, és aljukon gyakran plasztikus jelek találhatók. A második fázisra már a festett díszítés a jellemző, amely mellett tovább el a különálló vésett díszítés. A díszítésben az ívek és füzérmotívumok vannak túlsúlyban, kezdetben elhatárolt vízszintes sávokban festve. Ebben az időszakban a tipológiai összetételben már bőven képviselve van asztali kerámia, a palackokon kívül különböző alakú kancsókkal, és a vége felé jellegzetes „gótikus profilációjú

,

' poharakkal. A faze-