A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS - Villangó István: Megnyitó a Tokaji Múzeum új állandó kiállításán

nyessége, a mulatós kedvű költő nótája, vagy éppen egy fejedelem koronázása, uralkodó kiváltságlevele, mind-mind részei ennek a történelmi körképnek. Nem véletlen tehát a mostani vállalkozás, hogy erről az életről, a fizikai munkának, a gazdálkodásnak és kultúrának erről az egységéről adjon hiteles képet a tokaji új múzeum állandó kiállítása. Megteremtéséért köszönetet kell mondanunk a néprajztudomány, a történetírás művelőinek, a kiállítás rendezőinek, a megyei múzeumigazgatóságnak, akik nagy hozzáértéssel és gazdag tárgyi bizonyítékokkal illusztrálták a Tokaj és a Hegyalja múltját, az itt élők küzdelmeit a természet erőivel, a társadalmi viszonyokkal, az emberi gyarlósággal és megmutatják a közösség, az összefogás erejét. Végül csak a legnagyobb köszönet és elismerés hangján szólhatunk Béres Béla esperes úr adományáról, aki gazdag művészeti gyűjteményét a tokaji múzeumnak ajánlotta fel és most már a közönség számára is láthatóvá lesznek az ikonok, a kegytárgyak, a metszetek és más egyedi értékek. Néhány év óta ezekben a napokban az egész világon megemlékeznek a múzeumokról, a muzeális értékek védelméről a Múzeumi Világnap keretében. Úgy gondolom, hogy Tokaj új múzeumának felavatásával világhíréhez méltóan csatlakozik a nemzetközi akcióhoz, rendezvénysorozathoz. Az itteni borról szólva Anatole France azt írta: „A tokaji bor a feledés itala. Mily boldog lehet az a vidék, ahol ilyen mézédes források törnek fel a porhanyós anyaföldből". Ha igaz is lehet az, hogy a bor a feledést hordozza, de az is igaz, hogy a múzeum az emlékezetet őrzi meg. A tokaji bornak múzeuma tehát emlékeztessen; emlékeztessen a harcos és dolgos elődökre, a szőlőművelőkre, akik talán nem is mindig „porhanyós földből" varázsolták elő verejtékezve a „királyok italát". Kívánjuk - a költő szavaival - az ittenieknek „teljenek áldással a szüreti kádak, teljenek jó kedvvel mindig a présházak, és legyen bő termése mindig Hegyaljának". E gondolatok jegyében adom át az új múzeumépületet, s az új állandó kiállítást a közönségnek. Tokaj, 1985. máj us 22. VILLANGÓ ISTVÁN